Egyszerre magyar és európai
Szerdán az ünnepség a megszokott rendben kezdődött, a csapatzászlók behozatala és az elöljáró fogadását követően a katonák, a Himnusz-t énekelték el.
Az ünnepi beszédet Szűcs József mk. ezredes, az LVIK parancsnoka tartotta. István királlyal kapcsolatban kijelentette, hogy méltán emelte szenté az uralkodót a nyugati és keleti egyház és ismerte el törvényeit és a hatalmát. István törvényei a királyi és a szerzett egyéni javak védelmét, az egyház megerősítését szolgálták. Az országban kialakult jogbiztonság következtében ekkor sokan települtek az országba. István uralkodása alatt politikai- és életmódváltás következett be.
A parancsnok kiemelte, István szuverén módon határozta meg az ország helyzetét és soha nem fogadta el a német-római császárság felügyeletét, sem a pápa fennhatóságát. A király a külpolitikájában egyértelműen nyugati elkötelezettségű volt, de nyitott volt más országok felé is.
Augusztus 20-a a magyar államiság, a törvények és a jogok ünnepe, de egybeesik ez az új kenyér, az aratás befejezésének ünnepével. Azzal a kenyérrel, ami az életet és a gondviselést jelképezi- hangsúlyozta beszéde végén Szűcs József ezredes.
Az ünnepség az új kenyér megszentelésével folytatódott. Az új kenyeret Oláh Ervin alezredes, református tábori lelkész, valamint Szécsi Ferenc kisegítő katolikus tábori lelkész áldották meg. Imájukban kérték az Istent, hogy a jövőben minél nagyobb gabonatermés legyen, hogy mindenkinek az asztalára kerülhessen az életet adó kenyérből.
Az ünnepség a különböző szintű kitüntetések és elismerő oklevelek átadásával folytatódott.
Az ünnepség második felében a csopaki néptáncosok szórakoztatták a résztvevőket.
