A kormány a választásokon erős felhatalmazást kapott arra vonatkozóan, hogy az emberek mit szeretnének látni az új kormánytól, ugyanis tavasszal az emberek a béke és a biztonság mellett tették le voksukat. Ennek tudatában a kormány a jövőt illetően két fő prioritást fogalmazott meg: a rezsivédelem és a honvédelem.

Ezt a néhány mondatot a fideszes Szűcs Lajos mondta múlt hétfőn este a Parlamentben a 2023-as költségvetés vitájában, néhány órával a katatörvény benyújtása után, két nappal az előtt, hogy bejelentették a rezsicsökkentés addigi formájának megszüntetését. És ahogy az várható volt, ez az indoklás rendben is van a kormánytöbbség szerint, a keddi ülésen elfogadták a 2023-as költségvetést. (A büdzsére 135 igen és 54 nem szavazat érkezett, egy ember pedig tartózkodott.)

Gyakori kritika az a büdzsével szemben, hogy nagyon optimista a Pénzügyminisztérium, amikor megírja, és a képviselők, amikor elfogadják. Ezt talán a legjobban két szám szemlélteti: a ma megszavazott 2023-as büdzsé szerint jövőre az átlagos forint/euró árfolyam 377 lesz, a most is hatályban lévő 2022-es szerint pedig (amelyet tavaly ilyenkor fogadtak el) az idei euróárfolyam 360,9.

Az is egy egész jó forgatókönyv volna, ha igaza lenne a kormánynak, és jövőre tényleg csak 5,2 százalékos lenne az infláció, de ennek a komolyan vehetőségéhez annyit érdemes hozzátenni, hogy erre az évre még most is csak 8,9 százalékosat remélnek. A kormány azt várja, hogy a GDP 4,1 százalékkal nő majd jövőre, az államadósság a GDP 73,8 százalékára csökken, az államháztartási hiány pedig 3,3 százalékra. Azt remélik, hogy a beruházások értéke eléri a GDP 27 százalékát, főleg a versenyszféra beruházásai, valamint az útépítések és az infrastruktúra-fejlesztés miatt, és majd ez, valamint a 10,2 százalékos béremelés miatt megnövekvő háztartási fogyasztás pörgeti a gazdaságot.

Akinek az az első benyomása, hogy mintha ez túlságosan optimistának tűnne, az olvassa csak el a Költségvetési Tanács véleményét, rögtön megerősítve fogja érezni magát a véleményében. A testület ugyanis nagyon diplomatikusan azt állapította meg, hogy a kormány 2023-as növekedési terve tartható akkor,

ha az orosz–ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek.

A kormánykommunikáció iránya világos: ahogy csak tudják, azt sulykolják, hogy a honvédelem és a rezsi megvédése a két legfontosabb cél a büdzsében. Az energiaárak kapcsán lett volna miről beszélni, ha a parlamentben ma még vitáztak volna a javaslatról – de nem volt vita, sőt most még csak módosítókról sem szavaztak, csak a büdzsé végleges verziójára nyomták rá a gombot.

Elsőre jól hangozhat az, hogy a költségvetésben ott van a Rezsivédelmi Alap, ahova betettek 670 milliárd forintot, csakhogy szinte semmilyen részletet nem árultak el arról, ezt hogyan és mire költik majd el. Annyi szerepel a törvényben, hogy az árnövekedés kompenzációjára 70 milliárdot adnak ebből, a többi 600 milliárd az alap központi kiadása, ebből aztán azt olvasson ki mindenki, amit csak szeretne.

Hasonlóképp járnak el a honvédelemmel. Létrehozták a Honvédelmi Alapot, beletettek 842 milliárd forintot, ennek az elköltéséről annyit lehet tudni, hogy nagyrészt honvédelmi fejlesztésekre megy majd a pénz. Igaz, ebben azért van némi kozmetikázás, egy másik táblázatból ugyanis kiderül, hogy a Magyar Honvédségre szánt összeget 327 milliárd forinttal csökkentették. De összességében még így is komoly pluszra jön ki a honvédelmi keret 2022-höz képest.

A kormány szívesen büszkélkedik azzal, hogy szinte mindenre több pénz jut majd jövőre, mint idén – és ez nagyrészt még igaz is, ha csak nominálisan nézzük, csak épp ha 10 százalék környéki az infláció, teljesen értelmetlen így számolni. Mi mindenesetre megnéztük úgy a változtatásokat, hogy minden idei tételt felszoroztunk azzal a 8,9 százalékos inflációval, amelyet a kormány erre az évre vár (nem voltunk túl szőrösszívűek azzal, hogy ezt a becslést vettük alapul, szinte minden elemző szerint nagyobb lesz a végleges infláció), és így hasonlítottuk össze a 2023-as számokkal.

A fő megállapításaink a következők voltak:

Több szociális támogatás érkezik jövőre, de ezek egy komoly része gyakorlatilag azonnal be fog épülni a lakásárakba,

az egészségügyben inflációval korrigálva minimális növekedés lesz, ennek a legfontosabb tétele a béremelés,

a honvédelem az egyik legnagyobb nyertes, a belügyi rendvédelmi feladatokra kevesebb jut,

az egyetemek kimondottan sok pénzt kapnak, az alap- és középfokú oktatás épp csak pluszban lesz 2022-höz képest,

az egyházakra és a sportra szórják a pénzt, még jobban, mint most (kivéve a diák- és szabadidősportra),

önmagán valamennyit spórol az állam, a településeken még többet,

ahogy megígérték, a már bejelentett, de még nem elkezdett fejlesztéseken spórolhatnak,

a közlekedésre is több pénz jut, ennek nagy része a Mészáros–Szíjj-féle gyorsforgalmi úthálózatra kifizetett összeg lesz.

Az eredeti tervezethez képest július elején több módosítást is megszavaztak. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy az infláció jóval nagyobb az eredetileg tervezettnél – ez pedig nem csak azt jelenti, hogy bajba kerülnek sokan, hanem azt is, hogy több forgalmi adót fizetünk be minden egyes vásárlásunk után. Az áfabevétel megugrik, így aztán

rögtön hozzá is csaptak még 26 milliárd forintot a kormánykommunikációra szánt összeghez, a sporthoz pedig 37 milliárdot.

„A háború, az inflációs helyzet és az energiaárak emelkedése rendkívüli intézkedéseket igényelhet, ami rendkívüli kommunikációt és konzultációt is feltételez” – mondta erről Banai Péter Benő PM-államtitkár. Ezenkívül azonban érdemi átalakítás nem volt, néhány százmilliós, néhol milliárdos nagyságrendben mozgattak meg pénzeket a módosítókkal, de a büdzsé szerkezetét nem rengették meg ezzel.

Van azért, ami így is kimaradt a költségvetés módosításaiból. Nem látszik a számokon sem az, hogy az energiaárak egészen máshogy alakulnak, mint amivel eddig számolhattak a háztartások, ahogy az sem, hogy a kata totális átalakításával megbolygatta a kormány az adórendszert már idén év közben. Az adótörvényeket persze a büdzsétől függetlenül szokták mindig megszavazni, de így is nehezíti a tisztánlátást, hogy a tervezett adóbevételek között még a régi adórendszer alapján várt számok szerepelnek.

Az előző mondat azért egészen optimista volt, feltételezte például azt, hogy bármilyen szinten is cél a tisztánlátás. A kormány nem szerénykedik, mióta egyszerű határozatokkal át lehet írni a költségvetést: a 2021-eset év közben 85 alkalommal módosították úgy, hogy nem vitték be a parlament elé, csak megjelentették a döntést a Magyar Közlönyben, a 2022-es büdzsénél pedig most tartunk 36 módosításnál.