Előadást tartott Stumpf István júliusban leköszönt alkotmánybíró az MTA Politikatudományi Intézetében, és erős szavakkal jellemezte a NER-t. Az előadáson ott volt a Magyar Narancs is, ők idézik az Orbánékat a Bibó Szakkollégiumban töltött időkről ismerő, az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri posztot kapó Stumpf szavait:

„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”

Az eleinte nagyon fontos Alkotmánybíróság szerepe 2010 után kezdett el csökkenni, köszönhetően a NER ilyen irányú aktivitásának, de ez nemzetközi törekvésekkel is összhangban volt Stumpf szerint, sok helyen meg kellett erősíteni az államot a gazdasági válság után. De a NER egyre nagyobb konfliktusokba került a testülettel, végül a saját jelöltjeivel töltötte fel, kivette a kezéből a gazdasági kérdéseket, megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát, ahogy Stumpf fogalmaz: "A parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott".

Stumpf kitért az orbáni hatalomgyakorlás 2010 utáni történetére is, és talán eddig a legegyértelműbben beszél az Miniszterelnökségen koncentrálódó hatalomról, az egykori Lázár–Rogán- szembenállásról is, és arról, hogy előbb a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást, majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”. Ezután központosított Orbán mindent 2018 áprilisa után a kormányzati rendszer átalakításával.

Orbán ma gyakorlatilag Magyarország egyszemélyi vezetője, mondja ki ezt is Stumpf: "a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját".

Végül kérdésre válaszolva elmondta azt is, kevés esélyt lát arra, hogy az Alkotmánybíróság igazat adjon az MTA-nak a kutatóintézeti hálózat kormányzati einstandjának ügyében. Forrás hvg.hu