2015-ös nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését, hogy egyáltalán nem korlátozza az urándúsítással kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységét. A döntésről Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter levélben tájékoztatta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.

Hat nagyhatalommal 2015-ben kötött megállapodása alapján Irán folytathat kismértékű urándúsítással járó kutatást és fejlesztést, de nem halmozhatja fel a dúsított uránt, és bizonyos típusú urándúsító centrifugákat nem használhat.

Miközben folytak a tárgyalások az európai nagyhatalmakkal, Irán már szerdán este bejelentette, hogy egy harmadik fázis keretében tovább csökkenti a szerződésben szereplő vállalásainak számát. Zaríf csütörtökön kijelentette az IRNA hírügynökség szerint: "természetesen ezek a lépések megfordíthatók, ha az EU teljesíti ígéreteit a megállapodás megmentése érdekében."

Az európai nagyhatalmak vezetői aggasztónak nevezték a fejleményt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) júliusban jelentette, hogy Irán átlépte mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértéket.

Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az Iszlám Köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség feloldja az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Forrás hvg.hu