Bosznia-Hercegovina: a politikai patthelyzet feloldására és reformokra van szükség

A képviselők ismét elismerik Bosznia-Hercegovia euroatlanti orientációját. Azonban határozottan elítélnek minden – különösen a Boszniai Szerb Köztársaság entitásának vezetése részéről tapasztalható – gyűlöletkeltő retorikát és zavarkeltő fellépést, ideértve az állami intézményekből való kivonulást és az intézmények működésének megbénítását. A Parlament az összes bosznia-hercegovinai szereplőt arra kéri, hogy valamennyi állami intézményben térjen vissza a munkához és folytassa az uniós csatlakozással összefüggő, többek között a jogállamiság terén is szükséges reformokat.

A 479 szavazattal, 81 ellenszavazat és 75 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás fontosnak tartja, hogy Bosznia -Hercegovia a tervek szerint megtartsa a 2022-es választásokat, és végrehajtsa annak eredményét. A képviselők sajnálattal látják, hogy hiányzik a politikai akarat az alkotmányos és választási reformról szóló tárgyalások elakadásának feloldására és a reformok idei választások előtti végrehajtására. A képviselők ezzel egyidejűleg figyelmeztetik az országot, hogy a választási rendszerben semmilyen egyenlőtlenségnek, megkülönböztetésnek és elfogultságnak nincs helye.

A jelentés a Brüsszelben 2022. június 12-én politikai megállapodásban vállalt kötelezettségvállalások betartására sürget minden politikai szereplőt, és üdvözli, hogy az Európai Tanács is a választási és alkotmányos reform végrehajtására biztatja Bosznia-Hercegovinát.

A képviselők felszólítják a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben egyre inkább az EU-hoz igazodó Bosznia-Hercegovinát, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt csatlakozzanak az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. A Parlament figyelmezteti az országot, hogy Oroszország célja továbbra is Bosznia-Hercegovina destabilizálása.

„Egy évnyi politikai patthelyzet és erősödő szeparatista törekvések után a brüsszeli politikai megállapodás és a Tanács legutóbbi, Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státusz ígéretét felmutató következtetései jelzik, hogy az Európai Unió elkötelezett az ország európai és euroatlanti jövője mellett. A jelentésünk ismét támogatásáról biztosítja a bosznia-hercegovinai polgárok európai elkötelezettségét, ugyanakkor szembenéz a még mindig az ország előtt tornyosuló kihívásokkal. Elsősorban a Boszniai Szerb Köztársaság destabilizációs tevékenysége tartozik ide, és az, hogy az entitás vezetői bojkottálják az állami intézményeket - ezt nem lehet büntetlenül hagyni. Probléma továbbá a választási és alkotmányos reformok elakadása is” - mondta Paolo Rangel (EPP, Portugália) jelentéstevő.

Koszovó: a képviselők a vízummentesség azonnali bevezetését kérik

A képviselők elismerik az ország politikai stabilizálódását és határozott elkötelezettségét az európai út mellett. A Parlament ezért ismét felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen számolják fel a Koszovóval szemben még mindig fennálló vízumkényszert. Bármilyen további késlekedés aláássa az Unióba mint megbízható partnerbe vetett bizalmat.

A 469 szavazattal, 96 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott álásfoglalás hangsúlyozza, hogy Parlament egyértelmű támogatója az Unió által elősegített Belgrád-Pristina párbeszédnek, és megismétli, hogy egy átfogó, a Szerbia és Koszovó köztti kapcsolatokat jogilag kötelező érvényűen rendező megállapodás kulcsfontosságú a két ország európai törekvései és a regionális stabilitás és jólét szempontjából.

A Parlament üdvözli, hogy Koszovó csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz és határozott szolidaritást vállal Ukrajnával. A képviselők hangsúlyozzák: Koszovó függetlenedése visszafordíthatatlan, és felszólítják az országot még mindig nem elismerő Spanyolországot, Szlovákiát, Ciprust, Romániát és Görögországot, hogy ezt azonnal tegyék meg.

„Koszovó folyamatosan bizonyítja elkötelezettségét az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok iránt és az európai és transzatlanti szövetségi rendszer nagyon megbízható partnerének bizonyult. Sajnos azonban az Unió nem teljesítette ígéretét, és még mindig nem ad vízummentes belépést a koszovóiaknak, ami pedig már régóta járna. Nagyon remélem, hogy ez az utolsó jelentés, amelyben erre kell figyelmeztetnünk. A Tanácsban pedig leginkább Franciaországnak és Hollandiának intézem szavaimat: most kell elfogadni a vízumliberalizációról szóló döntést" - mondta Viola von Cramon-Taubadel (Zöldek/EFA, Németország) jelentéstevő.

Szerbia: forduljon vissza az ország az uniós integráció felé

A Parlament üdvözli, hogy az uniós tagság továbbra is Szerbia stratégiai célja, azonban sajnálattal állapítja meg bármilyen előrelépés hiányát, sőt, a visszalépést tapasztal egyes, az uniós csatlakozás szempontjából kiemelten fontos területeken.

A Parlament örömmel látja, hogy a 2022. április 3-i választásokon az ország visszatért a plurálisabb, számos nemzeti kisebbséget képviselő pártot is felölelő nemzetgyűléshez, azonban a képviselők továbbra is haladást várnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság, a média sokszínűségének erősítése és a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása terén.

Az 523 szavazattal, 78 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás határozottan bírálja, hogy Szerbia nem követi az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt bevezetett uniós szankciókat, és felszólítja az új kormányt, hogy igazodjanak az Oroszországra vonatkozó uniós döntésekhez.

A Parlament rendkívül aggasztónak tartja az Unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országokban megjelent, súlyos orosz és kínai beavatkozás és dezinformáció, és hogy e két országot Szerbia és Magyarország segíti geopolitikai céljaik elérésében. A képviselők ezért felszólítják Szerbiát és az Európai Bizottságot, hogy küzdjön a Nyugat-Balkánon terjedő félretájékoztatás, orosz propaganda és más hibrid fenyegetések ellen.

„A 2022 áprilisi választásokat és Oroszország háborúját követően megerősödött az az igény, hogy szerb partnereink határozottabban Európa felé vegyék az irányt. A jelentésben tényszerűen foglalkozunk a szerbiai bonyolult politikai valósággal, és az ország összes Európa párti erejét arra biztatjuk, hogy a jogállamisági reformokra, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre és az uniós külpolitika követésére fókuszáljanak. Megjegyezzünk: Szerbiának van még mit tennie az Unió felé vezető úton. Készen állok arra, hogy az új szerb kormánnyal Szerbia európai jövőjén dolgozzak együtt" - mondta Vladimír Bilčík (EPP, Szlovákia) jelentéstevő.