A Parlament csütörtökön 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában a képviselők felszólítják a Bizottságot, hogy teljesítse a Szerződések őreként rá háruló feladatot és foglalkozzon a jogállamiság elveinek megsértőivel.

A Parlament üdvözli, hogy a Bizottság Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a „feltételrendszert kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot”.

Ha a lengyel és a magyar kormány nem teljesíti az uniós források eléréséhez szükséges a feltételeket, akkor a Bizottságnak ideiglenesen és közvetlenül a helyi önkormányzatokon és civil társadalmi szervezeteken keresztül kellene kezelnie az uniós forrásokat, javasolják a képviselők.

A Parlament ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság csak akkor bocsássa a helyreállítási forrásokat Lengyelország rendelkezésére, ha az teljes mértékben végrehajtotta az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit, és a lengyel kormány elismeri az uniós jog elsőbbségét.

A képviselők elismernek minden erőfeszítést, amelyet különösen az Ukrajnával szomszédos tagállamok tettek a háború elől menekülők befogadására, de kijelentik: „nem teljesíthető kifizetés, ha egy tagállam megtagadja az Európai Bíróság ítéleteinek betartását és az uniós jog elsőbbségének elismerését". A Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell arról, hogy a tagállamok hogyan használják fel az ukrán menekültek ellátására szánt uniós forrásokat, teszik hozzá.

Covid19 és az ehhez kapcsolódó csalások

A Covid19 világjárvány új lehetőségeket teremtett az uniós forrásokat célzó csalók számára azzal, hogy a vészhelyzet ideje alatt egyszerűsített eljárásokat alkalmaztak, az ajánlattételhez gyengébb minőségű dokumentációt is elfogadtak, a költségeket pedig az ajánlattevők gyakran felülbecsülték.

A képviselők új ellenőrzési stratégiát és megelőző intézkedéseket várnak, mivel a 2021-2027 közötti időszakra érvényes többéves költségvetési keret 1,8 billió eurós forrása miatt „példátlan mértékű figyelemre és ellenőrzésre van szükség”.

A képviselőket aggasztja, hogy a kohéziós alapok fő kedvezményezettjeinek számító tagállamok – többek között Lengyelország, Magyarország és Bulgária – nem vesznek részt abban a speciális uniós műveletben, amely a Covid19 járvány utáni helyreállításra adott források elcsalását hivatott megelőzni, felderíteni és kivizsgálni. A képviselők kérik ezeket a tagállamokat, hogy csatlakozzanak a közös fellépéshez.

Nyugat-Balkán

A képviselők sajnálattal látják, hogy a 2014 és 2020 között a nyugat-balkáni jogállamisági helyzet javítására szánt 700 millió eurós támogatás szinte semmilyen hatást nem ért el az alapvető jogok terén. A Bizottságnak egyértelmű jelzéseket kellene küldenie azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek uniós csatlakozását veszélyezteti vagy késlelteti a jogállamisági normák megsértése, vélik a képviselők.

A jelentéstevő szerint

Cseh Katalin (Renew Europe, Magyarország) jelentéstevő a szavazás előtti vitában az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF és az Európai Ügyészség megerősítését kérte:

„Ezekkel az intézményekkel beszélgetve az egyik mindig felmerülő elvárásuk az, hogy biztosítsunk több szakembert és több forrást a csalás elleni munkájukhoz. Ez méltányolandó kérés.Van egy történelmi jelentőségű helyreállítási alapunk, a költségvetésünk is sokkal nagyobb lett, de ezzel párhuzamosan nem erősítettük meg a források elköltését ellenőrző struktúrákat. Amikor többet szánunk a csalás elleni fellépésre, az végső soron megtakarítást eredményez."

A képviselők az európai ügyész mandátumának kiterjesztését is kérik, és javasolják egy uniós „zöld ügyészi” poszt létrehozását, amelytől az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítását és a határokon átnyúló súlyos környezeti bűncselekmények elleni küzdelem fokozását remélik.

Háttér

2020-ban 1056 olyan esetet jelentettek, amikor az uniós költségvetés kárára követtek el csalást összesen 374 millió euró értékben. Azonban az Európai Ügyészség becslése szerint a csalás és a korrupció által okozott kár teljes összege 5,4 milliárd euró. Ugyan az esetek száma az elmúlt öt év átlagához képest alacsonyabb, az általa okozott kár értéke megnőtt. A csalás az esetek több mint felében (605 esetben) az európai források végrehajtása, elsősorban a vidékfejlesztési és mezőgazdasági kifizetések kapcsán történt, a második leggyakoribb a vámcsalás (451 jelentett esetben).