Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.

Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást.

Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg.

Sőt. Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.

Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB.

Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek. Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll.

Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.

A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how.

Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer. Forrás 24.hu