Repülőkre emlékeztek
A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete rendezésében Veszprémben, a Tábor állásparkban lévő emlékműnél jöttek össze az ország minden részéből a veterán és aktív pilóták és több katonai szervezet vezetője.
Az ünnepi beszédében Soós Lajos nyugállómányú alezredes, az egyesület elnöke megemlékezett arról, hogy Szűz Mária mennybevétele, a Nagyboldogasszony Ünnepe egyben a repüléssel hivatásosan foglalkozó áldozatok napja is. Ez a magyarság legrégebben elrendelt hivatalos ünnepe, amit Szent István annak kapcsán hirdetett meg, hogy az országot felajánlotta Máriának.
A elnök kiemelte, hogy ezen a napon emlékeznek meg azokról a pilótákról, akik nem voltak a sors kegyeltjei. Az áldozatok között nagyon sok barát és ismerős van, de egyre több azoknak a száma is, akiket már csak a neveikről ismerhetünk.
A társaik nekik állították ezt az emlékművet 1993-ban és egy szál virággal róluk emlékeznek meg minden év augusztus 15-én. A mécses és a virág annak a szimbóluma, hogy a még élők fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt. Voltak, akik a háborúban és voltak, akik békében, feladatteljesítés közben veszítették el a legkedvesebbet, az életüket. Ők már csatlakoztak a nagy égi kötelékhez.
- A fejhajtást, a megemlékezést az elődeink kezdeményezték és a következő nemzedék kötelessége az, hogy ennek a megemlékezésnek lángja soha ne aludjon ki – fejezte be beszédét Soós Lajos elnök.
A repülés során meghalt áldozatokért Oláh Emil alezredes tábori lelkész mondott imát. Emlékeztetett arra, hogy a pilóták a levegőben nagyon sok esetben csak a műszereikre számíthatnak. Az ember számára a földi életben ilyen segítség az eligazodáshoz az ima, az isteni útmutatás.
- Nagyon fontos az is, hogy ápoltjuk ezeknek az embereknek az emlékét és tudjuk megmondani a gyerekeinknek, hogy ez az emlékmű miért áll itt.
Az ünnepség végén, a megjelent szervezetek vezetői megkoszorúzták az emlékművet, majd mécsest gyújtottak a repülés közben életüket vesztettek emlékére.
