Az önkormányzatiság kérdőjelei
A veszprémi Megyeháza Szent István termében megtartásra került rendezvény délelőttjén az „Önkormányzati kapacitás-építés norvég magyar együttműködéssel”- címmel tartottak a települések polgármestereinek szakmai konferenciát. Délután rendezték a TÖOSZ soros közgyűlését.
A konferenciára érkező polgármestereket és kormányzati vezetőket Porga Gyula, mint a vendéglátó város polgármestere köszöntötte. A reményét fejezte ki annak, hogy az ország minden részéből érkezett vendégek tudnak időt szakítani arra, hogy az 1000 éves történelmi múlttal rendelkező Veszprémmel megismerkedjenek.
A konferencia levezető elnöke Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke a bevezetőjében összefoglalta azokat a tapasztalatokat, amelyek az előző tanácskozásuk óta a szövetségben életében felmerültek.
A szövetséghez tartozó polgármesterek jelzései alapján elmondta, hogy egyre többen vetik fel a polgármesteri javadalmazás tarthatatlanságát. A 2012-es átalakításokat követően a polgármesterek jövedelme csökkent és azóta ebben nem történt változás. Hasonlóan jártak azok az önkormányzati dolgozók is, akik még a települések hivatalaiban megmaradtak. A jelzett szektorban 8 éve nem volt bérfejlesztés, ezért az itt dolgozók jövedelme jelentősen elmaradt az állam által preferált kormányzati tisztségviselőkétől.
A polgármesterek sok helyen magukra maradtak, megszűnt a hivatali hátterük. Egyre inkább rájuk erőltetik az állami elképzeléseket, így a helyi sajátosságok a döntéseikben nem érvényesülhetnek. A TÖOSZ azt képviseli, hogy az önkormányzatok nem alárendeltjei a kormányhivataloknak. Ezen a területen az együttműködés kialakítása és fejlesztése elkerülhetetlen feladat.
A polgármesterek szerint az elmúlt években végrehajtott "feladat államosítás" tovább rontotta a helyzetet. Ez a fajta államosítás nem szolgálta a települések szolgáltatásainak – egészségügyi ellátás, oktatás, szemétszállítás stb - a fejlődését.
Jó példa napjainkban erre a KLIK rendszerének összeomlása, ami a finanszírozási problémákból, a feladatok túlzott összpontosításából adódott. Most már látható, hogy a szervezet képtelen ebben a szerveződésben ellátni a feladatát. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a települések szolgáltatási és ellátási rendszerét csak egy bizonyos lakossági létszám felett lehet gazdaságosan működtetni.
Megállapítható az is, hogy napjainkra az önkormányzatok már befizetőkké és nem támogatottakká váltak. A pénzügyi finanszírozások rendszerét a feladatok figyelembevételével, és a reális költségek megállapításával kellene működtetni. Azt is tudomásul kell venni, hogy a közpénzzel való gazdálkodás csak akkor lehet eredményes, ha az minden szempontból átlátható és számon kérhető.
Szükséges elfogadni azt is, hogy a kistelepülések továbbélése csak akkor lehetséges, ha fejlesztési forrásokat biztosítanak számukra. Ennek elmaradása esetén az ország ketté fog szakadni. Azt az elméletet, hogy az állam határozzon meg mindent, el kell felejteni. A központból történő irányítás miatt jelentős helyi értékeket veszíthetünk el.
A szakmai konferencia továbbiakban a témához kapcsolódó előadásokkal, később konzultációval folytatódott.