Az újság szerint az egyik megtisztításához hozzá sem mernek kezdeni, mert mérgesgáz-töltetű aknák is lehetnek a földben, írja a Magyar Nemzet a Hortobágyon történt tűzszerész-tragédiával kapcsolatos cikkében.

A legkorábban augusztus közepén kaphat a nyilvánosság választ arra, hogy miért halt meg négy magyar tűzszerész és sérült meg súlyosan egy társuk a hortobágyi volt bombázótér mentesítése közben – közölte a Magyar Nemzet

Felidézték, hogy július 1-jén egy 250 kilogrammos szovjet légibombát készítettek elő a megsemmisítőhelyre való szállításhoz, amikor a szerkezet felrobbant. A honvédségi vizsgálat mellett rendőrségi közigazgatási eljárás is zajlik, ám nincs információ az eddigi megállapításokról.

A hortobágyi mellett még két, fokozottan szennyezett terület van az országban.

Egy 2000-ben készült, aknákról szóló nemzetközi országjelentés szerint a Somogy megyei Nagybajom és Böhönye között fekvő 3000–5000 hektár erdőrész tartozik a hadászati szempontból elaknásított körzet kategóriájába.

A lap szerint a 2. Waffen SS-hadosztály működtetett itt aknagyárat, ahol foglyokkal például harci gázzal töltött üvegaknákat is gyártattak. A területen ismeretlen mennyiségű akna maradt, aminek a mentesítéséhez még nem mertek hozzáfogni.

Nagybajom központjától 3 kilométerre északra 11 ezer hektár volt eredetileg aknásítva a Margit-vonal részeként, ennek egy részét felszedték.

A másik kritikus terület a horvát–magyar zöldhatár. 1991-ben, Jugoszlávia szétesésekor a Drávaszöget a szerbek elfoglalták, és a magyar határt elaknásították.

A horvátok, visszafoglalva a területet, felszedték az aknákat, legalábbis ezt állítják, de a szakemberek ma is óvatosságra intenek, hiszen nem tudható, mennyi akna került magyar területre, mennyit sodortak át például az árvizek – tették hozzá a cikk írói.