Eldőlt: megszűnik az eva

Legkésőbb 2013-ban megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, bár valószínűbb, hogy már jövőre. A kormányfő elszánt, hogy már 2012-ben ne lehessen így adózni, a Fidesz-frakció puhítaná a kormányzati terveket. A tét 180 milliárd forint. És plusz 50, vagy mínusz 10 milliárd.
 
 

Eldőlt: megszűnik az eva

Legkésőbb 2013-ban megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, bár valószínűbb, hogy már jövőre. A kormányfő elszánt, hogy már 2012-ben ne lehessen így adózni, a Fidesz-frakció puhítaná a kormányzati terveket. A tét 180 milliárd forint. És plusz 50, vagy mínusz 10 milliárd.
 
 
 
 
 

Eldőlt: megszűnik az eva

Legkésőbb 2013-ban megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, bár valószínűbb, hogy már jövőre. A kormányfő elszánt, hogy már 2012-ben ne lehessen így adózni, a Fidesz-frakció puhítaná a kormányzati terveket. A tét 180 milliárd forint. És plusz 50, vagy mínusz 10 milliárd.

Az Index összeállításából kiderül, Orbán Viktor miniszterelnök határozott és kemény volt a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén abban, hogy meg kell szüntetni az egyszerűsített vállalkozói adót – mondta a Fidesz-frakció hétfői ülése után Lázár János frakcióvezető, aki néhány napja még az adónem megtartása mellett érvelt. Most is azt mondta: a képviselőcsoport azt kezdeményezi, hogy ne azonnal, hanem csak 2013-ban szűnjön meg az addig megemelt kulccsal meghagyott eva.

Az eva sorsa nagyjából két hete vált bizonytalanná, amikor Koszorús László fideszes képviselő egy olyan módosító indítványt nyújtott be az adótörvénycsomaghoz, amely 2012-től megszüntette volna az evát, míg egy másik kormánypárti képviselő 35 százalékra emelte volna annak kulcsát (az adónemből idén is, jövőre is nagyjából 180 milliárd forintos bevétellel számolt a nemzetgazdasági tárca).

Az elmúlt tíz napban kiderült, hogy a Koszorús nevét viselő javaslat mögött a Matolcsy György vezette Nemzetgazdaság Minisztérium állhat, és hogy a kormány és a Fidesz-frakció között éles konfliktus van az adónem miatt. A kabinet múlt szerdán – az NGM javaslatára – az eva eltörléséről döntött, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos indítványt csütörtökön leszavazta a parlamenti fideszes többségű pénzügyi bizottsága.

Egyébként tavaly a választások után Orbán Viktor is az adónem megtartására, sőt, az evázók körének kiszélesítésére tett ígéretet. Sőt az eva megtartására utalt alig néhány hete Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő is, amikor arra a kérdésre, hogy az eva és az ekho esetleges megszüntetése felvetődött-e, azt mondta: ilyen döntésről nem tud.

A kormány érvelése szerint az eva megszüntetésével a költségvetés rövid távon többletbevételhez juthat. Hosszú távon a hatások azonban nem egyértelműek, veti fel elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért.

Szerintük az adónem megszüntetésével a jelenlegi állapothoz képest csökkenhet a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is. Emellett az eva kivezetése az adóadminisztrációs terhek kormányzati kommunikációban számos alkalommal hangoztatott csökkentésének szándékával is ütközik.

Az evát 2003-ban vezették be a magyar adórendszerbe, hogy az alacsony költséggel működő vállalkozások számára egy egyszerű adónemet vezessenek be. Az adó alapja a kezdetektől az evás vállalkozás vagy vállalkozó bruttó árbevétele, amivel szemben költséget nem lehet elszámolni. Az adókulcs kezdetben 15 százalék volt, amit több lépésben 2010-re 30 százalékra emeltek.

Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet kiváltva viszonylag alacsony adóterhelést jelent. Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Az eva-körhöz csatlakozás tehát egy tudatos tervezés eredménye.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért számításai szerint az eva megszüntetésével a vállalkozások átmenetileg biztosan rosszabb helyzetbe kerülnek: több adót kell fizetniük, jövedelmük csökken. Eszerint a valós költséghányad 35 százalék körüli értéke felett már előnyösebb a társasági adó fizetése.

Mivel az evaplafont csupán kis mértékben emelték 2003 óta, mára a teljes evaárbevétel 45 százaléka a 15 millió forint feletti forgalmú, jellemzően társas vállalkozásoktól származik. Az evakörön belül túlsúlyban van a szakmai-tudományos és műszaki tevékenységek, amelyek költséghányada a legalacsonyabbak közé tartozik.

A jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat – fiktív számlák segítségével – 40 százalékra emelik. A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék – az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.