Az Eco Experts szolárpaneleket összehasonlító honlap a University of Notre Dame-mal összefogva nagy fába vágta fejszéjét. Az általuk összeállított rangsor arra ad választ, milyen esélyekkel indulunk versenybe a túlélésért, mint nemzetállamok az aszályok, árvizek, a sivatagosodás és egyéb természeti katasztrófák korában.

Az összehasonlítás során többek között olyan tényezőket vettek számításba, mint a vízhiány, a közintézmények korrumpálhatósága, az öntözési szokások, a víz-sótlanító üzemek léte vagy hiánya, az energiatermelő infrastruktúra állapota, az agrárium növekedésének lehetőségei vagy a kormány klímavédelmi programjainak és zöld politikájának színvonala.

Mivel az éghajlatváltozás soktényezős képlet, kimenetele csak megjósolható – az egyetlen biztos dolog, hogy váratlan időjárási eseményekben mindig lesz részünk, és vélhetően egyre gyakrabban –, az elemzők is valószínűségekről beszélnek.

A százalékértékek azt jelzik, az adott országnak milyen esélye van rá, hogy viszonylag intaktan, nagyobb szétesés és káosz nélkül bírja ki a következő évtizedeket, elsősorban a hatékony adaptálódás (árvízvédelem, zöld gazdaság állami támogatása, a megújuló energiák elterjedése, lakossági klímatudat fejlesztése stb.) révén.

Természetesen egy országon belül is nagyok lehetnek a különbségek, ha sivatagos, folyókkal gazdagon tűzdelt vagy hegyes vidékekről beszélünk, ezt azonban nem mutatja ki részletesen a lista.

Magyarország az Agroinform.hu információja szerint a sereghajtók között van Európában. Érdekes módon Szlovéniát és Csehországot is jobban felkészültebbnek ítélték a szakértők. Velünk egyező felkészültségi szinten van Horvátország és Szlovákia. Jobbak vagyunk viszont Romániánál, Szerbiánál, Macedóniánál vagy Albániánál.