A hvg.hu tudósítása szerint ilyen felmérés még nem volt - az önkormányzatok napi szintű, aktuális pénzügyi állapotáról eddig még nem született egységes kép. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most elkészítette.

Az eddigi jelentések szétaprózottak voltak, a napi pénzügyi helyzet elemzése most jelenik meg a vizsgálatunkban először - mondta a sajtótájékoztató nyitányaként Domokos László számvevőszéki elnök.

Az ellenőrzés négy pillérre épült: pénzügyi helyzet értékelése, a vagyonnal kapcsolatos kérdések, a belső kontrollok szabályossága, illetve utóellenőrzés (vagyis a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak felülvizsgálata). A vizsgálat egy időben zajlott a 19 megyénél és a 23 megyei jogú városnál, valamint Budapesten – ilyen sem volt még korábban.

Domokos szerint a középszint méreténél fogva olyan gazdálkodási volument képvisel, amellyel ha gond van, akkor az egész gazdaságra kihat. Az ÁSZ azt tapasztalta, hogy a vizsgált időszak alatt az állami támogatás, a saját bevétel és az adóbevételek összessége is folyamatosan mínuszba csúszott, tehát nem volt elégséges a feladatok ellátására. Az időszak alatt az állami támogatás mind nominális, mind reális értékben folyamatosan csökkent.

A számvevőszék azt találta, hogy Békés megye kivételével valamennyi megye, illetve a megyei jogú városoknak a fele működési egyenleghiánnyal küzd. A probléma 2007-ben kezdődött: az Új Magyarország Tervbe foglalt beruházási projektek önrészéhez sem önkormányzati, sem állami oldalról nem volt elegendő forrás. A projekteket csak hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással tudták elindítani. A korszak jellegzetessége, hogy „csak az nem vett fel hitelt, aki nem akart” - vélekedett Domokos.

A forrásokat az önkormányzatok ugyan 2007-ben szerezték be a hitelezőktől, de csak 2008-2009-ben kezdtek kiáramlani a szférából, melyet ugyanebben az időszakban a gazdasági válság miatt többszöri kiigazítás sújtott. Ezt követően a középszintű helyhatóságok nemigen vettek fel új hiteleket, viszont a tartalékokat számos önkormányzat felélte. Ezek hiánya idén és jövőre fog hiányozni a rendszerből.

Az egyik neuralgikus pont Domokos szerint a kórházfenntartás: ahol nincs kórház, ott önmagában nincs akkora feszültség. Miközben ugyanis a fekvőbeteg-ellátásból pénzeket vontak ki, a feladatok nem csökkentek. „Jó pár önkormányzat elért a határáig, leginkább Heves megye és a helyzetüket ezek egyedül már nem tudják stabilizálni” – mondta az ÁSZ-elnök.

Domokos szerint megérett a helyzet az önkormányzati törvény módosítására. Még ha egy-egy szegmensben stabilizálni is lehet a helyzetet, az ÁSZ szerint egyszerre kellene lépni az oktatással, kultúrával, fogyatékos ellátással, egészségügyi ellátással kapcsolatos közfeladatok újrafogalmazásában - mondta a számvevőszéki elnök.

Dankó Géza, a vizsgálat vezetője elmondta: az önkormányzati alrendszer adósságának 40 százaléka a megyéknél és megyei jogú városoknál, harmincegy százaléka a városoknál, és hét százaléka a községeknél van.

A megyék, illetve a megyei jogú városok adóssága akkora, hogy minden lakosra elosztva 165 ezer forint jutna. Miközben nem jönnek ki a pénzükből, az összes kórházi ágyak ötvenöt százalékáról, a szociális, gyermekvédelmi intézményekben ellátottak több mint feléről gondoskodnak. A középiskolákban tanulók harminc százaléka is az ő intézményeikben tanul.

Ezzel szemben áll a csökkentett állami normatíva: 2010-ben például 110 milliárdot adott az állam a megyei jogú városok közoktatási, szociális és gyermekjóléti intézményeinek működésére, ami 20 milliárddal kevesebb volt, mint 2007-ben.

Az ellenőrzés a folyamatban lévő beruházások saját forrásait (önerő) a megye jogú városi önkormányzatok közel kétharmadánál nem találta kimunkáltnak. A fejlesztésekből adódó üzemeltetési költségeket az ellenőrzöttek hetvenöt százaléka nem mérte fel.

A pénzintézetek felé fennálló kötelezettségek 2007-hez képest átlagosan 71 százalékkal nőttek: ez a megyéknél 143, a megyei jogú városoknál 100 százalékos növekedést takar.

Az ÁSZ megfontolásra ajánlja a kormánynak a feladatfinanszírozás erősítését, az állami és önkormányzatai feladatok, valamint a finanszírozási felelősség egyértelmű elhatárolását. Újraszabályoztatná továbbá a számviteli és információs rendszert, valamint a hitelfelvétel feltételeit. Emellett az ÁSZ szerint mihamarabb gondoskodni kellene a pénzügyi egyensúly megteremtéséről, a központi támogatások követelményeinek szigorításáról, és a teljesítés szigorúbb számonkéréséről.

A megyei önkormányzatok adóssága 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra nőtt, melynek okai az állami források csökkenésében, egyes térségi intézmények kötelező átvételéből származó töbletterhekben, valamint az uniós projektek önrész-igényében keresendők. Emellett persze a gazdasági válság következményeiről sem lehet megfeledkezni.

2007-2008-ban az ÁSZ összesítése szerint a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok 95 százaléka bocsátott ki deviza alapú kötvényt, a Fővárosi Önkormányzat pedig a külső beruházási forrásokat ugyanezekben az években hitelek felvételével biztosította. A kötvénykibocsátásból befolyó pénzt részben a korábban felvett előnytelen hitelek kiváltására, a fejlesztések és működési hiány finanszírozására használták fel. A pénzek közel felét tartalékolták; az ennek hozamából származó kamatbevétel hozzájárult a működőképesség fenntartásához.

A számvevőszék előzetes közleményéből az is kiderül, hogy középszinten, tehát a megyék, a megyei jogú városok, valamint a főváros szintjén halmozódott fel az önkormányzati alrendszer 2010. év végi adósságállományának több mint a fele (54 százaléka), miközben a bevételeknek ennél jóval kevesebb része koncentrálódik ide (43 százalék).