Háromezer bírónak szól az üzenet

Elfogadta tegnap a parlament az igazságügyi reformként aposztrofált, a bíróságok és ügyészségek szervezetét érintő négy sarkalatos törvényt, illetve a kapcsolódó alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi Baka András főbíró menesztését. Késő délután még két módosítót is beadtak a fideszesek a bírósági törvényhez.
 
 

Háromezer bírónak szól az üzenet

Elfogadta tegnap a parlament az igazságügyi reformként aposztrofált, a bíróságok és ügyészségek szervezetét érintő négy sarkalatos törvényt, illetve a kapcsolódó alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi Baka András főbíró menesztését. Késő délután még két módosítót is beadtak a fideszesek a bírósági törvényhez.
 
 
 
 
 

Háromezer bírónak szól az üzenet

Elfogadta tegnap a parlament az igazságügyi reformként aposztrofált, a bíróságok és ügyészségek szervezetét érintő négy sarkalatos törvényt, illetve a kapcsolódó alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi Baka András főbíró menesztését. Késő délután még két módosítót is beadtak a fideszesek a bírósági törvényhez.

Nagyon durva politikai erőkoncentráció - értékelte a jogszabályokat Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint a modell arra a mentalitásra épít, amely mintegy 50 éve létezik a bírói karban. Ettől azonban sem átláthatóbb, sem hatékonyabb nem lesz a rendszer.

A nepszava. hu összeállításából kiderül, ott tartunk, hogy már egyenesen meg lehet mondani: azért váltunk le, mert nem értettél egyet velünk - utalt a jelenlegi főbíró, Baka András leváltását megalapozó törvénymódosító javaslatra lapunk kérdésére Fleck Zoltán. A beterjesztő fideszes Gulyás Gergely indoklása szerint a Kúria feladatainak "folyamatos ellátása és a gördülékeny átmenet érdekében" választanak új személyt a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogutódjának élére.

A jogszociológus szerint ez az üzenet szól a teljes, mintegy 3000 fős bírói karnak is: "aki nincs velünk, az ellenünk van". Ez egy félelemkeltő gesztus, ami erősen épít azokra a mentalitásokra, amelyek a bírói karban amúgy is legalább 50 éve megvannak - vélte Fleck. Gulyás módosítója azért is érdekes, mert bár a január elsejével hatályba lépő új alaptörvényre hivatkozva módosítja a ma még életben lévő alkotmányt. Baka leváltásáról a hírek szerint az ősszel döntöttek végleg a Fideszben, miután többször is erős kritikával illette az igazságügyi javaslatokat.

A tegnap késő este elfogadott négy sarkalatos - a bíróságok szervezetéről, illetve jogállásáról és javadalmazásáról, illetve az ügyészségről szóló, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásáról szóló - törvényhez még délután két újabb módosítót terjesztettek be.

Ismert, hogy a bíróságokat érintő törvény szinte minden jogkört elvon a Kúria élén álló főbírótól, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyébe pedig egy új központi hivatal, az Országos Bírói Hivatal (OBH) kerül. Az OBH elnöke a jogszabály szerint "operatívan segít" az ügyek gyors elbírálásában, miközben az összes kinevezési, áthelyezési, leváltási és irányítási jogkört gyakorolhatja, érdemi kontroll nélkül. Az OBH élére a kétharmados kormánytöbbség választhat 9 évre vezetőt. (A hírek szerint ez Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége lesz.) Munkáját egy új testület, az Országos Bírói Tanács (OBT) ellenőrzi kizárólagosan, de csekély jogkörökkel. Az OBT tagja a Kúria elnöke és 14 másik bíró, akiket az országos bírói értekezleten választanak meg. Ők az OBH elnökével együtt végzik a bíróságok igazgatását. A megyei bíróságot törvényszékek, a helyi bíróságokat járásbíróságok váltják fel.

Ugyanez az elv érvényesül az ügyészséget érintő törvényekben is: a hatóság önálló alkotmányos szerv lesz, és a legfőbb ügyész - akinek megbízatása 12 évre szól - közjogi méltóságként kiemelten védett vezetőnek minősül. A törvény gyakorlatilag bebetonozza az egykori Fidesz-képviselőjelölt Polt Péter pozícióját, mert lehetővé teszi, hogy ha megbízatása lejárta után nem sikerül új legfőbb ügyészt választani, akkor élete végéig maradhat. Szakmai szervezetek nem tehetnek javaslatot a legfőbb ügyész személyére, hiába fogalmazta meg azt ajánlásában a Velencei Bizottság. A legfőbb ügyész ráadásul kiemelt ügyekben dönthet az eljáró bíróságokról. Fontos változás még, hogy nem lesznek önálló katonai ügyészségek, hanem szervezetileg beolvadnak az ügyészségekbe.

Centralizált, nagyon durva politikai erőkoncentráció - jellemezte a javaslatokat Fleck Zoltán. Ez a modell szerinte azonban nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket: a hivatkozások ellenére sem hatékonyabb, sem átláthatóbb nem lesz, hiszen minden igazgatási jogkör egyetlen személytől - az OBH vezetőjétől, vagy a legfőbb ügyésztől - függ. Nem véletlen, hogy az ügyészség átalakításához sem volt elég 20 év. Nagy jelentősége lesz annak is, hogy a Fidesz kit választ az OBH élére - vélte Fleck, hozzátéve: egy diktatúra legitimizálása mindig a hatékonyságnövelés alkalmazásában rejlik. Persze a leghatékonyabb bíráskodás a statáriális bíráskodás, mindenféle garancia csak lassítja az ítélkezést - tette hozzá. Utólag persze lehet majd manipulálni a számokkal, és igazolni a szervezetek átalakításának eredményességét, de a rendszernek eddig sem az volt a fő baja, hogy lassúak voltak a peres eljárások. Most azonban olyan modell érvényesül, ami jogállamokban, de máshol sem létezik.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.