A miniszterelnök és csapata mára már eljutott odáig, hogy saját döntéseinek ellenkezőjét nem egy év, nem néhány hét múlva, hanem néhány óra elteltével is képes bejelenteni, és a korábbival szembe menő irányt meg is magyarázni.

"Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel" (Orbán Viktor, 2011. november 18.)

"A következő napokban az IMF-fel megkezdődnek a tárgyalások egy szabadon felhasználható hitelkeretről....4-5 milliárd dollár elegendő lenne" (Orbán Viktor, 2011. december 8.)

Államadósság

"...az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését" (idézet a 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvényből)

A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idei 84,2 százalékról jövőre 85,1 százalékra, 2013-ban pedig 85,9 százalékra nő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, novemberi jelentése szerint.

Megszorítás, vagy nem megszorítás

"Nagyon sokfajta gazdaságpolitikai elképzelés van a világban, az a gazdaságpolitika, amit javarészt az IMF tanácsára, és saját kútfőből a szocialista kormány követett, egy folyamatos megszorítást jelentett, folyamatosan visszafogta a magyar gazdaság növekedését, s állandóan lefelé húzó spirálba vetette a gazdaságot." (Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, 2010. június 7.)

"Természetesen a kiadásokat csökkenteni kell. Bizonyos területeken a bevételeket növelni kell. De ez nem megszorítás." (Orbán Viktor, 2011. január 4.)

Brüsszeli megállapodás

A pénteken éjszaka kimondott nem-hez nem kellett parlamenti jóváhagyás. Egy ideig Magyarország Nagy-Britanniával együtt volt az az ország, amely a 25 többi tagországtól eltérően nem csatlakozott a francia-német paktumhoz.

"Az EU alapszerződésének módosításával kapcsolatos kérdések a nemzeti szuverenitást is érintik, így ezekről a parlamentnek kell döntenie" (Orbán Viktor, 2011. december 9.)

"...mióta kétharmados parlamenti többséggel visszatért a hatalomba, a magyar országgyűlés soha nem szállt szembe Orbán akaratával." (Le Monde, 2011. december 11.)

A devizahitelesek megmentése

"Ígéretet kaptunk a kormánytól, hogy amíg nem zárulnak le a tárgyalások, addig a kormány nem hoz újabb intézkedéseket és törvényeket." (Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a devizahitelesek megsegítését célzó tárgyalásokról)

A tárgyalások ideje alatt született meg az a kormányrendelet, miszerint a munkaadók 7,5 millió forint összegig adómentes támogatást adhatnak a végtörlesztés lehetőségét kihasználó dolgozóiknak, és a kormány kiterjeszti a végtörlesztés intézményét a lakáslízingesekre is.

Fellegi lemondása

"Felvetettem a miniszterelnök úrnak, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöki úrnál a felmentésemet." (Fellegi Tamás, 2011. december 8.)

"Nem tudok arról, hogy Fellegi Tamás felajánlotta volna a lemondását" (Orbán Viktor, 2011. december 9.)

"Fellegi Tamás lemondására és az IMF delegáció vezetésére kell megoldást találnunk, de neki benne kell maradnia a kormányban, mert egyébként hogyan tudná kellő súllyal képviselni a magyar kormány álláspontját".

Személyi jövedelemadó

Mindenki jól jár vele, ez volt a kormány kommunikáció 2010-ben.

A 2011-es első bérfizetések alkalmával beigazolódott, hogy a kisebb keresetűek számára nettó bércsökkentést hozott az adóreform. Válaszul a kormány "bér-kommandókat" állított fel, és saját mag korrigálta a költségvetésből a közalkalmazottak csökkenő bérét.

Jövőre, 2012-re már bonyolult kompenzációs rendszernek kell gondoskodni az adójóváírás kivezetése miatt rosszul járók bérének megtartásáról. A munkaadók zűrzavaros rendszer szerint ugyancsak kompenzációt kapnak a dolgozóik kompenzációjáért, de amennyiben ezt nem teszik meg, szankciókkal is számolniuk kell.