A nepszava.hu szerint a látszólagos indok, hogy a 2012. évi költségvetési lyuk egy részét - 48 milliárd forintos összegben - úgy foltozzák be, hogy a rendszerben megmaradtak az előttünk álló esztendőben is az állami nyugdíjalapba fizetik be jövedelmük 10 százalékát, és nem a magánpénztárukba.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor csütörtökön újságírók előtt beszámolt a kormánynak arról a döntéséről, hogy meghosszabbítják egy évre azt a rendszert, hogy nem a saját nyugdíjpénztáruk kasszájában utalják át a régi még aligha ért véget. Bár a miniszter cinikusan megjegyezte: ezúttal a pénztárukban megmaradt tagok, közel 100 ezer munkavállaló, a nyugdíjjárulékot hanem az állami nyugdíjalapba, nem hagyott semmi kétséget afelől, hogy ezzel még nem fejeződött be a második nyugdíjpillér teljes likvidálására indított hadjáratuk.

[p]Már azzal is megszegte szavát a gazdasági miniszter, hogy 2010. novemberében még azt ígérte: 14 hónapig tartanak igényt a korábbi pénztártagok mintegy három százalékát képviselő alkalmazottak pénzére. A kormányzat által jogszabályban rögzített határidő 2011. december 31-én lejár, ezért gyors iramban ki kellett tolni 2012. december 31-ig. Matolcsy azonban megjegyezte: a pénztárak megmaradt vagyonához most nem nyúlnak hozzá, az egyszeri alkalom volt, de ehhez azon nyomban hozzá is tette: a nyugdíjrendszert rendezni kell.

Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke lapunkkal azt közölte, hogy megdöbbenéssel értesült a arról a kormányzati szándékról, hogy 2012. január 1-jétől továbbra is elterelik a maradó pénztártagok befizetéseit. Ez a lépés a magánpénztári szektor végét jelentheti. A szövetség minden legális eszközzel fel kíván lépni az intézkedéssel szemben. A kormány elképzeléseit nem ismerik, arról a pénztárak semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Aggasztó azonban, hogy a gazdasági miniszter bejelentése szerint az újabb elterelésnek nincs határideje, és egy árva szó sem esett arról, hogy a pénztártagok milyen kompenzációban részesülnek azért, mert befizetéseiket a kormány ismét költségvetési lyukak befoltozására használja. A szövetség által felkért jogi szakértők - amint a kormányzat tervezete megismerhetővé válik - megvizsgálják, hogy milyen belföldi jogorvoslati lehetőségeik vannak a pénztártagoknak az újabb intézkedésekkel szemben.

A szövetség maga ugyanis már nem sokat tehet: a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvény és a változó alkotmánybírósági törvény értelmében a jövő évtől csak magánszemélyként, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosán keresztül lehet a nyugdíjpénztári ügyeket tovább vinni. Az új szabályok szerint a beadványokban az egyetlen lehetséges hivatkozási alap az emberi méltóság megsértése, a diszkrimináció lehet. Erre az év elejétől számítva 90 napjuk lesz az érintetteknek, a korábban az Ab napirendjén szereplő ügyek megismételt benyújtására ennyi időt hagy az új szabályozás. Az elnök ugyanakkor elmondta: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár.

A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték egy esetleges fúzió lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, azonban bevételek nélkül erre esélyük sem lesz. Bába Julianna közölte: a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként felveszi a kapcsolatot a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival, akik már idén májusban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Bába Julianna bejelentette: magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait.