Újabb jelét adta annak a kormány, hogy egyre kevésbé fontos számára az ország külföldi megítélése. A Magyar Nemzet információi szerint december harmadik hetében – vagyis az év utolsó munkahetén – a svéd nagykövetség szervezett munkareggelit az Európai Unió Budapestre akkreditált nagyköveteinek, és a nagyköveti találkozóra meghívták Szijjártó Pétert is; a Külgazdasági és Külügyminisztériumból információink szerint visszajeleztek, hogy a miniszter elfogadja a meghívást.

A téma a 2017. év értékelése volt, és mivel bőven történt olyan esemény, amelyben a magyar diplomácia aktív – és néha mások által vitatott – szerepet játszott, minden nagykövet számára kifejezetten érdekesnek ígérkezett a találkozó. Ehhez képest a minisztérium a munkareggelit megelőző nap arról értesített minden meghívottat, hogy Szijjártó Péter mégsem megy el a rendezvényre egyéb programja miatt, így a minisztériumot Magyar Levente parlamenti államtitkár képviseli.

Úgy tudjuk, ezután a német és a román nagykövet is távol maradt, és az érintettek körében általános felháborodás övezte a miniszter döntését. (Nyilván nem kell, hogy lényeges szempont legyen, de a karácsony előtti időszak, ha csak nem történik valami rendkívüli, a diplomáciában már kicsit ünnepi szezonnak számít. Ilyenkor már több diplomata hazatérhet a karácsonyi szünetre, könnyen elképzelhető, hogy volt, aki csak emiatt maradt még.)

– Korábban évente legalább egyszer maga Orbán Viktor is leült velünk egy munkareggeli vagy ebéd erejéig, ahol nyíltan meg lehetett vitatni vele minden kérdést. Aztán a magyar miniszterelnök már egy ideje nem méltat minket erre, de legalább helyette a külügyminiszterrel még voltak ilyen alkalmak. Most már ezek szerint ez sem fontos – kommentálta a helyzetet egy diplomáciai forrásunk. A tendencia azért is érthetetlen, mert az egyes nagykövetségek Magyarországról küldött jelentései komolyan befolyásolhatják az országról alkotott képet, ezek összeállításában pedig nyilván szubjektív szempontok is szerepet játszhatnak.

Az eset azért is jellemző, mert a magyar diplomáciát – a hivatalos sikerjelentések ellenére – egyre komolyabb ellenszenv övezi, még egyébként barátinak tekintett országok részéről is.

Ennek látható jele volt a visegrádi négyek, valamint Szerbia, Románia, Görögország, Horvátország és Szlovénia december 4-ei találkozója is, ami elvileg ugyan miniszteri szintű volt, de Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország csak alacsonyabb szinten képviseltette magát. Mint az egyik érintett állam diplomatája a Magyar Nemzetnek elmondta: „Mivel a magyar kormány az utóbbi időben a találkozó eredeti témájától függetlenül minden alkalmat az uniós menekültkvóták és az ukrán nyelvtörvény kritizálására használ föl, a mi miniszterünk és a többi távol maradó nem akartak ehhez asszisztálni”.