A nepszava.hu szerint Orbán két kivétellel elfogadja az Európai Bizottság ajánlásait: Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentéséről és a Monetáris tanács esküjéről még tárgyalnak a felek - számolt be a magyar miniszterelnök és a Hvg.hu brüsszeli tudósítója. A kormányfő José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tekintette át a vitatott törvényeket, azokat, amelyek megváltoztatását kérik a magyar kormánytól, de előtte tárgyalt Martin Schulz-cal az Európai Parlament elnökével, aki egyértelművé tette számára, hogy az unió vezetői érzékeli kétszínű politikáját, hogy mást mond otthon, és mást Brüsszelben, de felhívta a figyelmét, ne nézze hülyének a közösség vezetőit.

közel kétórás tárgyaláson a kormányfő szerint "két dobozba" sorolták az ügyeket: az első, ahová a jogi ügyek kerültek, ezekben Orbán párbeszéd nélkül elfogadja az EB véleményét, mert ezek nem stratégiai, nemzeti érdekről szólnak, és gyorsan megváltoztathatóak. Így az unió kérésére törölni fogják az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló passzust, a MT tagjainak felmentéséről és a kormány delegáltjának az MT ülésein való részvételéről szóló passzust - ha a bizottság úgy kéri.

A másik dobozba azok a problémák kerültek, melyekről még tárgyalnia kell a kormánynak a bizottsággal: az MT tagjainak esküje, és Simor András fizetésének csökkentése, melyekről Orbán "nem mondhat le." Az Európai Bizottság szerint az MT-nek és a jegybankelnöknek a függetlenségre kellene esküdnie, míg Orbán ragaszkodik hozzá, hogy az új alkotmányra tegyék le az esküt. Ami Simor András fizetését illeti, Orbánnak feltett szándéka, hogy a jegybank elnökére is érvényben tartja a kétmillió forintos bérplafont, mely minden közszolgálatban dolgozóra érvényes. A bírók korai nyugdíjazásával kapcsolatban Orbán várja, hogy a bizottság kimutassa, hogy a döntés diszkriminatív. Az adatvédelmi ombudsman posztját illetően Orbán azt mondta, mivel nincs érdekvita a felek között, gyorsan megszületik a megoldás ebben a kérdésben is.

Egy korábbi, szintén tegnapi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva Barroso már az Orbánnal való találkozás előtt leszögezte, hogy a kétoldalú megbeszélés lehetőséget ad a haladásra, nyitott módon megvitathatják a magyar kormányfővel a felvetődött aggodalmakat, de semmi esetre sem helyettesíti a jogi eljárást. Leszögezte, hogy a magyar kormánynak formálisan is reagálnia kell az EB felvetéseire, ez nem kerülhető el. Barroso a tárgyalás után is elmondta, hogy gyors választ vár a magyar féltől, és leszögezte, az uniós végrehajtó testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá. Barroso biztosította Orbánt, hogy az Európai Bizottság mindenben kész segíteni a magyar hatóságok munkáját.

Orbán derűlátó az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban. A magyar miniszterelnök reméli, hogy a problémák tisztázása után mielőbb megindulhatnak a tárgyalások egy, Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról. Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, nem lesz szükség rendkívüli parlamenti ülésre a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtásához.

Schulz: az európaiak sem hülyék

Az Európai Unió számára nem elfogadható, hogy Orbán Viktor "két zongorán játszik" - ezt Martin Schulz mondta Orbán Viktornak a két politikus brüsszeli találkozóján. Az EP elnökének szóvivője, Armin Machner lapunk telefonon feltett kérdésére válaszolva kifejtette: Martin Schulz elsősorban azt kifogásolta, hogy miközben Orbán Brüsszelben konstruktívnak mutatkozik, addig hazájában az Európai Unió ellen agitál.

A Magyarországgal szemben felhasználható hetes cikkellyel kapcsolatban, amely akár a szavazati jog megvonásához vezethet, a szóvivő leszögezte: Martin Schulz nem akarja megelőlegezni az ezzel kapcsolatos döntést, hiszen erről az Európai Parlament frakcióinak, illetve az unió intézményeinek kell határozniuk.

Arra a kérdésre, szó esett-e a magyar alkotmányról, a szóvivő azt közölte, csak általánosságban beszéltek a kérdésről, az egyes cikkelyeit nem vették górcső alá. Ugyanakkor hozzátette, hogy a két politikus megbeszélése "konstruktív, nyílt és őszinte" volt, tisztelték, elfogadták egymás véleményét, mégha sok kérdésben nem is értettek egyet. Kérdésünkre, amely szerint Orbán Viktor nem tanúsított-e olyan agresszív magatartást, mint egy éve, amikor az Európai Parlament előtti emlékezetes beszédét mondta, a szóvivő közölte, szó sem volt erről.

Orbán úr Brüsszelben európai módon beszél, Budapesten viszont éppen az ilyen megnyilvánulásokat bírálja, mint elfogadhatatlan megközelítést. Európának tudatában kell lennie, hogy egy okos emberről van szó, de Orbán úrnak is tudomásul kell vennie, hogy az európaiak sem hülyék, s meg fogjuk találni a megoldást. Semmit sem lehet kizárni - jelentette ki Martin Schulz a magyar kormányfővel folytatott brüsszeli megbeszélése után. A miniszterelnök úr jobban tenné, ha nem konfrontatív módon állna hozzá a dolgokhoz hazájában, mint ahogyan teszi; az emberek megosztása helyett a megbékélésre kellene koncentrálnia - ajánlotta Martin Schulz Orbán Viktornak.

Arról beszélt, hogy a magyar kormányfő törekvéseit Európának tiszteletben kell tartani, de látni kell, hogy maga odahaza az EU ellen mozgósítja a tömegeket. Orbán Viktor a találkozó után kijelentette: a viták nem a vita kedvéért vannak, hanem azért, hogy következtetéseket vonjunk le és megegyezésre jussunk. Teljes mértékben kész vagyok a konzultációkra, minden témában, bármilyen nehéz legyen is - hangsúlyozta.

Azt is közölte: Magyarországon konszolidáció folyik, mi éppen egyesíteni akarjuk az embereket egy gazdasági-szociális program mögött, nem pedig megosztani a társadalmat. Orbán Viktor elmondta azt is, hogy meglátása szerint az országban változik a hangulat, amit sajnálatosnak tart. Eddig az uniópárti álláspont volt jelentős többségben, és jelenleg azon dolgozik, hogy ezen a nyomvonalon tartsa a szavazókat, de ez egyre nehezebb.

Barroso korábban is bírált

Mielőtt az Orbán-kormány 2010 júliusában megszakította a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és gazdasági "szabadságharcot" hirdetett, Orbán már tárgyalt Barrosoval a túlzott deficiteljárás miatt. Azt kérte az Európai Bizottság (EB) elnökétől, hogy a magyar kormány 4,5 százalékra emelhesse a 2010-re előirányzott államháztartási hiányt. Akkor Barroso kifejtette: a fiskális konszolidáció fenntartása, a költségvetési hiánycél teljesítése és a strukturális reformok folytatása nemcsak Magyarország, hanem mindegyik uniós tagállam számára fontos.

Mivel Barroso nem engedett Orbánnak, a magyar kormányfő úgy döntött, egyszeri intézkedésekkel hozza rendbe a büdzsé számait. Ilyen lépés volt a csaknem 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári-vagyon "átvétele", a bank- és a telekomadó bevezetése. Az EU és az IMF jelezte, hogy a költségvetési pálya egyszeri tételekkel nem fenntartható, strukturális reformokra van szükség. Miután megszakadtak a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel, Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter véghezvihette unortodox gazdaságpolitikáját, hogy aztán ismét megalázkodva térjen vissza az IMF-hez.

Martonyi tart az Európa Tanácstól

Magyarország és Franciaország sem tartaná szerencsésnek, hogy ha az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európa Tanács elkezdene foglalkozni az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamata nyomán kialakult vitás kérdésekkel - mondta Párizsban Martonyi János külügyminiszter kedden, azt követően, hogy francia kollégájával, Alain Juppével folytatott megbeszéléseket. Az Európai Bizottság feladata ellenőrizni, hogy az új alkotmány szövegei tiszteletben tartják-e az Európai Unió országainak közös értékeit, vagyis a jogállamiságot, valamint a demokratikus alapértékeket, mi arra szólítjuk az Európai Bizottságot, tegye meg a szükséges kezdeményezése ket annak érdekében, hogy ezeket az alapelveket tiszteletben tartsák mindenütt, beleértve Magyarországot is." Egyértelműnek látszik: Martonyi most erőteljesen tart attól, az Európa Tanács is elmarasztal bennünket, ezért inkább kizárólag a kevesebb jogkörrel rendelkező Európa Parlamentbe helyezné át "magyar kérdés" megvitatását.