Schmitt Pál belebukott a plágiumbotrányba - frissítve!
Lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál, aki az elmúlt napokban adott interjúiban még azt hangoztatta: küzdeni fog, és Phd-dolgozatba kezd, hogy bizonyítson.
A hvg.hu szerint Schmitt Pál parlamenti felszólalásában azt mondta, hogy szerinte megdöbbentő és elszomorító méltánytalanság történik vele, a leleplező cikksorozat szerinte "egy internetes portál titokzatos bloggerének" munkája. Az államfő arról beszélt, hogy szerinte sikerült félrevezetni a közvéleményt, miközben az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Szerinte egyszerűen nem szóltak neki opponensei, ezért nem tüntette fel mindenütt a hivatkozásokat doktori disszertációjában. Újból elmondta, hogy PhD-fokozatot kíván szerezni.
Schmitt Pálnak írásban kell benyújtania lemondását, a határozatot pedig az Országgyűlésnek kell elfogadnia. A törvény szerint lemondása után 15 napig tölti be a posztot, az új elnök megválasztásáig Kövér László látja el az államfői feladatokat.
A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, majd hétfőn a Fidesz frakcióülése előtt is. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető hvg-cikk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.
Erre várt egy ország - reagált az ellenzék
Az ellenzéki pártokat érezhetően váratlanul érte Schmitt Pál lemondása, de minden párt üdvözölte a döntést. A Jobbik közvetlen elnökválasztást szeretne, az MSZP pedig Sólyom Lászlót költöztetné vissza a Sándor-palotába - írja az origo.hu.
Az ellenzéki pártok vezetői is készültek napirend előtti felszólalással Schmitt Pál ügyében a hétfői ülésnapra, de végül nem kellett elmondani az elnököt távozásra buzdító beszédeiket. Úgy tűnt, Schmitt Pál lemondása meglepte az ellenzéki vezetőket, mert nehezen találták a szavakat beszéde után.
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője azzal kezdte beszédét, hogy "szomorú napja van ma a magyar demokráciának", mire a kormánypárti képviselők kezdtek el kiabálni. Jávor szerint Schmittnek nem volt más választása, mint lemondani, de az, hogy ez ilyen sokáig tartott, az a Fidesz szégyene. Végül a köztársasági elnöknek megköszönte a lemondást, de a kormánypárti képviselőknek azt üzente, hogy "megbuktak az erkölcs vizsgáján".
A döntésnek örülünk - mondta a Jobbik frakcióvezetője, Vona Gábor, aki kifogásolta, hogy a lemondott államfő nem várta meg a frakcióvezetők reakcióit. A Jobbik elnöke Orbán Viktort is támadta, mivel szerinte ő a felelős azért, hogy Schmitt köztársasági elnök lehetett. A botrány Vona szerint annyira erodálta a köztársasági elnöki pozíció tekintélyét, hogy már csak azzal lehetne helyrehozni, ha alkotmánymódosítás után közvetlenül választanának államfőt.
A szocialista frakció is kapott a Jobbik frakcióvezetőjétől, nekik azt hánytorgatta fel, hogy annak idején, amikor kellett volna, nem próbálták meg lemondatni Horn Gyulát, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferencet. "Ne legyenek itt ilyen nagy mellénnyel!" - üzente nekik Vona, és kérte a parlamentet, hogy támogassák azt a javaslatukat, hogy közvetlenül válasszon az ország köztársasági elnököt.
Napok óta erre a mondatra várt az egész ország - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, aki szerint Schmitt távozása ugyan olyan volt, mint az érkezése. A frakcióvezető szerint az államfő plágiumügye felülírta a párthűséget, hiszen nem csak ellenzékiek követelték a távozását.
Legyen ez intő jel, hogy a kétharmad nem korlátlan, és az önök vezetője sem tévedhetetlen - mondta Mesterházy a fideszes képviselőknek. Szerinte ugyanakkor az ügy még nincs lezárva, hiszen új államfőt kell választani. Mesterházy azt javasolta: keressenek közös jelöltet, akiben mindenki meg tud bízni, és aki helyre tudja állítani a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét. A frakcióvezető megismételte, hogy a szocialisták Sólyom László korábbi államfőt szeretnék ismét a poszton látni.
Hogyan tovább?
Senki sem kezdeményezte, hogy Schmitt fontolja meg távozási szándékát, ezért délután megszavazták az államfő lemondásának elfogadást. A nepszava.hu szerint így ideiglenesen Kövér László házelnök helyettesíti a posztjáról távozó Schmitt Pált, legfeljebb 38 napig. Az alaptörvény és a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
A házelnök a helyettesítés idején képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait a Ház által kijelölt alelnök látja el, az ideiglenes házelnök Lezsák Sándor, eddigi alelnök lett.
Hogy Kövér "államfősködése" valóban csak néhány napra szól-e, egyelőre nem tudni, az azonban biztos, hogy az Alkotmány alapján, ha egy államfő megbízatása idő előtt szűnik meg, utódját "a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani", majd "a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba".
Az új államfő megválasztásáig tartó helyettesítés egyébként már a korábbi szabályozás alapján is így volt, azzal a korlátozással, hogy az államfői jogkört átmenetileg gyakorló házelnök nem élhetett a köztársasági elnök vétójogával, tehát nem küldhetett vissza törvényt a Parlamentnek megfontolásra, és nem fordulhatott előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz. Korábban az államfői jogkört gyakorló házelnök kegyelmezési jogköre is korlátozott volt, és az Országgyűlést sem oszlathatta fel. Az új alaptörvény azonban ezeket a korlátozásokat már nem tartalmazza, magyarán Kövér az új államfő megválasztásáig minden egyes elnöki jogkörrel élhet.
Az ötpárti egyeztetést egyébként azzal indokolta Lázár János Fidesz-frakcióvezető, hogy mihamarabb új államfőt szeretnének választani. A nap folyamán többekben még az is felmerült, az éjszakába nyúló ülésnapon akár meg is választhatják Schmitt utódját. Erre azonban a köztársasági elnök megválasztásának - alaptörvényben rögzített - szabályai nagyon kis esélyt hagytak volna. Az Országgyűlés ugyanis úgy választhat bármely, 35. életévét betöltött magyar állampolgárból államfőt, hogy a voksolást jelölési folyamat előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, a javaslatokat pedig el kell juttatni a házelnökhöz, még a szavazás elrendelése előtt. A jelölteket általában a parlamenti képviselőcsoportok is meghallgatják, ezt követően döntenek alkalmasságukról.
A parlament titkos szavazással választja meg az államfőt. Első körben megválasztott köztársasági elnök az lehet, aki a képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismét voksolni lehet, ám itt már - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - az a jelölt "nyeri" el az államfői címet, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második kör is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani, ám a szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.