Módosítaná a tavaly elfogadott köznevelési törvényt a Belügyminisztérium, hogy az oktatási intézmények "iskolaőrök" alkalmazásával akadályozhassák meg a tanköteles korú diákok igazolatlan távozását az épületből, valamint a szabálysértések elkövetését - például a tiltott helyen dohányzást.

A kormany.hu-n megjelent jogszabálytervezet szerint az iskolaőrök feladata lenne a házirend betartatása, a károkozások és az erőszakos cselekmények megakadályozása, illetve az illetéktelen személyek távol tartása vagy eltávolítása az intézmény területéről. Az iskolaőrök intézménye látszólag alkalmas lehet a tanárok elleni - szülők vagy diákok felől érkező - atrocitások és az iskolakerülés visszaszorítására, azonban a tervezet több ponton is aggályos.

Az iskolaőrt ugyanis "arányos mértékű testi kényszer" alkalmazására is felhatalmaznák vélt bűncselekmény és szabálysértés esetén. A példánál maradva ez azt jelenti, hogy ha a diák nem oltja el a cigarettát, akkor az őr erővel is kényszerítheti erre. Utólag persze az igazgató vizsgálhatná a fizikai fellépés szükségességét és mértékét, azonban az iskolai légkört tartósan befolyásolhatná az állam által legalizált testi kényszer vagy erőszak lehetősége.

Az iskolaőrök alkalmazásáról elvileg az adott oktatási intézmény vezetője dönthetne, akit azonban 2013-tól az intézményfenntartó, azaz az államosított iskolákat felügyelő kormányhivatal nevezhet ki, valamint ott döntenek arról is, hány őrt alkalmazhatnak.

Ha már lettek volna iskolaőrök, elvileg felléphettek volna a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium - kormányhivatal által kinevezett - igazgatójának "védelmében" is. Mede Norbert a kinevezése ellen tiltakozó szülők, diákok és tanárok elől "menekült" az irodájába két héttel ezelőtt, mivel állítása szerint megfenyegették - holott valójában csak kérdéseikre vártak tőle válaszokat. Ebben az esetben az iskolaőrök az igazgató utasítására vagy saját belátásuk szerint cselekedhettek volna, ami annak gyanúját veti fel, hogy az őrök alkalmazásának célja a - várhatóan további konfliktusokkal járó - államosítási és felülről vezérelt igazgatóváltási folyamat "megkönnyítése".

Az idén január 1-el állami irányítás alá vont, korábban a megyei önkormányzatok által fenntartott középiskolákban már beindult a kormány "gőzhengere": a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) 14 megyében újra kiírta az iskolaigazgatói pályázatokat, így a Pest megyei kormányhivatalhoz tartozó Batthyány Kázmér Gimnáziumban is új vezetőt kell választani. Mint korábban megírtuk, a korábbi pályázatokat - amelyeken az iskolaközösség által támogatott akkori vezető, Czita Zoltán és Mede Norbert jelenlegi igazgató is indult - a Nefmi "formai hibák" miatt érvénytelenítette. A kormányhivatal ezután a szakmai tapasztalatokkal alig rendelkező Mede Norbertet nevezte ki ideiglenes intézményvezetőnek. A most közölt pályázati kiírásban azonban nem szerepel, hogy előnyt jelentene a vezetői gyakorlat, így a tantestület és a szülők folyamatos tiltakozása ellenére Mede könnyen a posztján maradhat.

Az állami irányítástól még független közoktatás ellehetetlenítése más frontokon is zajlik. Az egyházügyi törvény miatt felekezeti státuszától megfosztott Dzsaj Bhím Közösség által működtetett, a hátrányos helyzetű roma fiatalok felzárkóztatásában élen járó Ámbédkar Iskolát 3,2 millió forintra büntette a munkaügyi felügyelet, amiért nem vezették az iskolában dolgozó tanárok jelenléti ívét. Derdák Tibor igazgató lapunknak elmondta: mivel a pedagógusoknak kötelezően heti 22 órát kell az iskolában eltölteniük, a heti 40 órás munkaidő-keretből fennmaradó, nem az iskolaépületben végzett munkával töltött időt naplóbejegyzéssel szokás igazolni, nem jelenléti ívvel. Igaz, a jogi szabályozás ezen a téren tisztázatlan. Ezt a nepszava.hu-nak megerősítette Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki szerint ez a probléma más iskolákban is jelen van, de a jelenlegi szabályok szerint egyáltalán nem kötelező a tanárok jelenléti ívét vezetni, elegendő a napló. Hozzátette: ő még sosem hallott arról, hogy emiatt egy iskolát ellenőrzött vagy megbüntetett volna a munkaügyi felügyelet.

A borsod megyei Sajókazán működő Ámbédkar Iskolában tavaly december óta folyamatosak a munkaügyi, munkavédelmi és adóhivatali ellenőrzések, de eddig nem találtak komolyabb szabálytalanságokat. A hvg.hu szerint egyik esetben a munkavédelmi ellenőrök határozatban kifogásolták, hogy az egyik takarítónő nem rendelkezik erkölcsi bizonyítvánnyal, valamint az egyik kávéfőzőről nem volt letörölve a por. Az óriási pénzbírság miatt bezárás fenyegeti az egyházi iskoláknak járó oktatási normatívától már megfosztott iskolát. A megyei munkaügyi felügyelet lapunkkal közölte: közérdekű, állampolgári bejelentésre tartottak ellenőrzést az intézményben, bár elismerte, iskolákban "általában nem szoktak" ellenőrizni.

Vizsgálják a röghöz kötést

Vizsgálatot indít a magyarországi hallgatói szerződések ügyében az Európai Bizottság - közölte a HÖOK. Az "Európai Bizottság tudatában van az új magyar felsőoktatási reformok kapcsán megfogalmazott aggályoknak, és vizsgálatot folytat, hogy felmérje az intézkedések hatásait" - írta Andor László foglalkoztatási biztos a European Students' Union-nak (ESU) küldött válaszlevelében. Nagy Dávid HÖOK-elnök még februárban jelentette be, hogy az ESU-n keresztül vizsgálatot kértek az EB-től a felsőoktatási tanulmányok során igénybe vett állami támogatásért "cserébe" belföldi munkavégzést előíró szerződések, azaz a röghöz kötés miatt.

Az új magyar felsőoktatási törvénybe illesztett szabályozás korlátozhatja az Unióban alapjognak tekintett munkaerő szabad áramlásának alapelvét. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult ugyanebben az ügyben. Az biztos, hogy egyetlen uniós tagállamban sem létezik olyan hallgatói szerződés, mint amilyet a magyar felvételizőknek alá kell írniuk szeptembertől. Az Orbán-kormány által létrehozott rendszerhez egyedül Fehéroroszországban van hasonló, de még ott is puhábbak a szabályok, mint itthon.