A vezérigazgató közleménye szerint "figyelemmel a közszolgálatiság elveire, a magyar sportszerető közönség és a hazai idegenforgalom érdekeire, eltérően az előző évek gyakorlatától, az MTVA átvállalja a nyilvános közvetítések után fizetendő díjakat".

Böröcz szerint így a kis- és nagyrendezvényeken, szórakozóhelyeken, kiskocsmákban és más közösségi helyeken mindenki együtt szurkolhat kedvenc csapatának. A térítésmentes vetítés joga várhatóan nagy forgalomnövekedést generál majd a hazai vendéglátósoknak, olvasható a közleményben.

A labdarúgó-Eb és az olimpia nyilvános kivetítésének jogát Magyarországon kizárólagosan az MTVA birtokolja. Az MTVA honlapjára korábban felkerült közlemény szerint az olimpia és a futball Európa-bajnokság meccseiért együtt százezer forintot kértek volna a szórakozóhelyektől, míg egy sportpubnak akár 750 ezer forintjába is kerülhetett volna a sportesemények sugárzása a szórakozóhelyen elhelyezett tévékészülékeken. A szabadtéri vetítésekért akár 950 ezer forintot is kérhetne a közszolgálati tévé. Utóbbi esetben a díjak beszedésére felkért cég a pontos összeget a kivetítő fényereje és a vászon nagysága alapján számolta volna ki.

A díj átvállalása helyett pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy az MTVA most nem fizetteti meg azt a díjat, amit részben ő talált ki és aminek jogosultsága máig vitatott. A Magyar Televízió már a 2002-es foci-vb alatt is megpróbálkozott a kivetítések megadóztatásával. Az étterem- és szórakozóhely-tulajdonosok jelentős része kapott már felszólító levelet is az MTV-től az utóbbi években, de nem tudni arról, hogy bárki is fizetett volna, és a nemfizetőket sem citálta bíróság elé a közmédia. Vélhetően azért, mert kétes kimenetelű egy ilyen per.

2004-ben az MTV még azt mondta a portugáliai Európa-bajnokság alatt, hogy az Európai Médiaszövetségtől (EBU) vásárolt sugárzási jog miatt az óriáskivetítős és nagyközönség előtti sugárzásért szedhetnek pénzt. Az MTVA közleménye alapján a köztévé egyik érve a fociadóra az, hogy az UEFA-val kötött szerződésük erre lehetőséget ad.

Az Index által megkérdezett jogászok szerint viszont két magánfél üzleti szerződése nem ad semmilyen jogalapot ezekre a követelésekre, főleg úgy nem, hogy a jelenleg is hatályos magyar szerzői jogi törvények teljesen mást mondanak. Magyarország ugyanis aláírta az 1961-es Római Egyezményt, amely kimondja, hogy a műsorszolgáltató csak akkor tilthatja meg egy egy adás nyilvános sugárzását, ha azért valahol belépődíjat kérnek.