A pince titkainak nyomában

Közel járnak a Jutasi út alatt talált pince történetének megfejtéséhez a megyei levéltár munkatársai, akik Jákói Bernadett helytörténeti kutatóval közösen nyomoznak az ügyben. Már kettőre szűkítették a lehetséges házak számát, de jelenleg a legvalószínűbb az, hogy a hatvanas években elbontott Szelényi-ház pincéjére bukkantak.
 
 

A pince titkainak nyomában

Közel járnak a Jutasi út alatt talált pince történetének megfejtéséhez a megyei levéltár munkatársai, akik Jákói Bernadett helytörténeti kutatóval közösen nyomoznak az ügyben. Már kettőre szűkítették a lehetséges házak számát, de jelenleg a legvalószínűbb az, hogy a hatvanas években elbontott Szelényi-ház pincéjére bukkantak.
 
 
 
 
 

A pince titkainak nyomában

Közel járnak a Jutasi út alatt talált pince történetének megfejtéséhez a megyei levéltár munkatársai, akik Jákói Bernadett helytörténeti kutatóval közösen nyomoznak az ügyben. Már kettőre szűkítették a lehetséges házak számát, de jelenleg a legvalószínűbb az, hogy a hatvanas években elbontott Szelényi-ház pincéjére bukkantak.

Mint arról beszámoltunk, másfél hete egy boltíves pincét találtak az aluljáró átalakításán dolgozó cég munkatársai, nem kizárt, hogy egy összefüggő rendszer részeként. Ahogy a veszport.hu is megírta, egyes feltételezések szerint akár 18. századi is lehet a létesítmény.

Ezt nem tartja kizártnak a pince eredetének kiderítésén munkálkodó három fős, levéltári csapat sem. Bár a városvezetés vagy a kivitelező részéről nem kereste őket senki ez ügyben, mégis napok óta Márkusné Vörös Hajnalka szakmai vezető által koordinálva kutatják a Veszprém Megyei Levéltárban fellelhető dokumentációkat, egykori térképet. Mint azt Bontó László levéltárkezelő és Jákói Bernadett helytörténeti kutató a veszport.hu-nak elmondta, a Cserhátról a legkorábbi feljegyzéseket az 1700-as évekből lehet megtalálni, már ekkor lakóépületekkel beépített részként szerepel a térképeken. Az első, 1856-os kataszteri térképen pedig már Cserhátként szerepel, itt például már a Vásárteret is jelölték.

A pince pontos életkorának megállapítását egyébként szerintük nagyban segítené, ha az ott lévő, az építéshez felhasznált téglákat megvizsgálnák, mert azok, illetve az azokon esetlegesen lévő bélyegjegy sokat elárulhat.

Ahogy elmondták, a Cserhát a hatvanas években drasztikus átalakuláson ment keresztül – az addig gyakorlatilag a város szélének számító területen egyszerűen elbontották a családi házakat, boltokat, üzleteket, elfojtották a Völgyikút patakot, és felépítették a mai formájában látható belvárost. Egy hatvanas évekbeli térképre például rárajzolták a még meglévő családi házakra a leendő pártházat vagy éppen a Bástya áruházat. Ez is segített azonosítani, mely épület vagy éppen út minek a helyére került.

Jákói Bernadették szerint a Cserhát átépítésekor tűnhetett el a pince feletti egykori ház. A Jutasi út ugyanis körülbelül a hajdani Völgyikút utca nyomvonalára épült, itt pedig, csakúgy mint a mellette lévő Kossuth utcán, szinte egymásra épültek a családi házak, így az sem kizárt, hogy akár több család közös pincéje lehetett.

A levéltár adatbázisában fellelhető házjegyzékek szerint ezen a területen állt például az egyik olyan ház, mely szerintük szóba jöhet – a Kossuth utca 39., amely akkoriban Weisz Mór, majd Weisz Dezső kocsmáros tulajdona volt. Ez az ingatlan egyébként szerepel az 1958-as, polgári védelem légoltalmi nyilvántartásában is, eszerint itt váratlan támadás esetén 67 fő helyezhető el, a Kossuth utca 41. és 44. alatt 0 fő – azaz ennek pincéjéről biztosan tudtak a hivatalos helyeken. Emellett ezekben az iratokban említik, hogy készenléti elhelyezés esetére a Kossuth utca 39. és 41. házak lakóit a Völgyikút utca 2.-ben helyezték volna el, a Kossuth 44. lakóit pedig a Kossuth 24. alatt.

A másik épület az akkor Kossuth utca 43. szám alatti, Szelényi-ház, amely már az 1907-es nyilvántartástokban is szerepelt és egészen a negyvenes évekig biztosan a Szelényi család tulajdona volt. A ház beazonosítását segítette a Facebookon található, Veszprémi Helytörténeti Album nevet viselő oldal is, ahova még hónapokkal korábban a család egyik dédunokája juttatta el a fotókat az épületről. A levéltárban megtalált, 1962-es tervrajzon látszik, mely házak helyén épült a valamikori pártház, ma zöldházként ismert épület. Ebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a Szelényi-ház helyén jelenleg – a térképek és a fotók alapján is - ma a Jutasi út nyomvonala található, a zöldház (valamikori pártház) előtti résznél.

Az sem kizárt, hogy az aluljáró 1979-es építésekor vágták ketté a ház lebontása után megmaradt pincét, de erről feljegyzések nem születtek – a tervekben mindössze annyi szerepel, hogy „sziklás talajra kell számítani építés közben”. Emellett egy 1964-es keltezésű talajmechanikai szakvélemény szerint a Csemege áruház építése előtt, 1959-ben elvégzett talajvizsgálatokról fennmaradt jegyzőkönyvek alapján szerint „a területen és környékén iszapos, illetve agyagos homokliszt réteg alatt jelentős vastagságban dolomit található.”

A levéltár lelkes csapata még folytatja a kutatást, hogy minél pontosabb és biztosabb információik legyenek, melyekről a veszport.hu is beszámol majd.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.