A referendumon a következő kérdésre kellett válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?"

Varga Ernő jegyző tájékoztatása szerint a választásra jogosultak mindössze 18 százaléka, összesen 2270 lakos ment el szavazni, közülük 1778-an válaszoltak a feltett kérdésre igennel, 484-en nemmel, 8 voks érvénytelen volt.

A népszavazás előzménye, hogy tavaly április 23-án a képviselő-testület egyetlen jobbikos tagjának javaslatára határoztak arról, hogy a gyömrői Szabadság tér júniustól Horthy Miklós volt kormányzó nevét viselje. A lakosság egy részének tiltakozása nyomán végül csak a téren lévő parkot keresztelték át.

Tóth Mátyás gyömrői tanár és az őt támogató helyiek többször jelezték, számukra elfogadhatatlan, hogy akár a teret, akár a parkot Horthyról nevezzék el, majd több párt - a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezete, valamint a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédő Egyesület (KIGYE) - támogatásával aláírásgyűjtést kezdtek a népszavazás megtartásáért. A leadott íveken a szükségesnél csaknem kétszázzal több, 2799 érvényes aláírás szerepelt, így január 6-ára kiírták a referendumot.

A kezdeményezők még "az utolsó pillanatban" is próbálták a képviselő-testületet meggyőzni arról, hogy határozatuk visszavonásával elkerülhető lenne a több millió forintba kerülő népszavazás, de a testület kitartott álláspontja mellett.

Ennek indokáról Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör), a város alpolgármestere októberben azt mondta: lehetőséget akarnak adni arra, hogy népszavazás döntsön a kérdésben, így azok is véleményt nyilváníthatnak, akiknek tetszik a Horthy park név.