Szárazföldjeink jelentős része az északi féltekén a tundraövezetben fekszik. Ezeken a sarkvidéki területeken nagyon rövid a nyár, és a hőmérséklet ilyenkor sem emelkedik tíz fok fölé. Télen -40 fok is lehet, jellemzően erős, 100 km/óra sebességű szelek fújnak. A szinte örök tél birodalmában a talaj állandóan fagyott, a néhány hónapos nyár alatt is csak vékony felső rétege szabadul a jég szorításából.

A globális felmelegedés miatt azonban a sarkvidéki talaj egyre inkább felolvad. Ez pedig annyira aggasztja a tudósokat, hogy a NASA külön programot indított a megfigyelésére. A jeges földben ugyanis felbecsülhetetlen mennyiségű üvegházhatású gáz, metán és szén-dioxid esett csapdába, ami az olvadás hatására ismét a légkörbe kerül. Ezáltal pedig tovább erősíti a felmelegedést.

Hatásuk könnyen megérthető. A Földet érő napsugarak nagy része visszaverődik a felszínről, majd újra „visszapattan" a magasban terjeszkedő üvegházgázokról. Szó szerint úgy működik, mint a zöldségtermelő üvegházak. Üvegházhatás nélkül bolygónk olyan hideg lenne, hogy nyomát sem lelhetnénk az életnek, ám jelen élővilágunkra a túlzott meleg sincs jó hatással. Márpedig minél több az üvegházhatást erősítő gáz a légkörben, annál több napfény verődik vissza a földre és annál magasabb lesz a hőmérséklet.

A kutatók szerint a tundrai talaj gyorsabban melegszik, mint a sarkvidéki levegő, az elmúlt 30 évben 2,7-4,5 fokot emelkedett a hőmérséklete. Ahogy a hő egyre mélyebbre hatol, úgy szabadul fel egyre több és több gáz, ami tovább növeli a klímaváltozás mértékét. A mostani kutatás célja meghatározni, hogy a jövőben mekkora mennyiségű üvegházgáz szabadul fel a sarkvidéki talajból, hogy a tudósok valós képet alkothassanak a globális felmelegedés hatásairól.

Nem tudni, mit hoz a jövő. Ha a tundra éghajlata egyre melegebb és szárazabb lesz, valószínűleg több szén-dioxid szabadul fel. Ha viszont melegebbé és nedvesebbé válik, akkor a Hír24.hu cikke szerint metánból jut több a légkörbe. Egyikkel sem járunk jól. A metángáz hamarabb elbomlik, mint a szén-dioxid, ám 22-szer erősebb üvegházhatást idéz elő.