A közkeletű szmog szó az angol smoke = füst és fog = köd szavakból származik, azaz magyarul füstköd. Általában az öszi/téli időszakban mondogatjuk, hogy már megint szmog van, és ilyenkor világutazónak érezhetjük magunkat – mintha csak Londonban lennénk. Mitől függ a füstköd kialakulása? p] [p]Amikor hűvösre, csapadékosra fordul az idő, többen ülünk autóba és a fűtési szezon is beindul. Ezen tevékenységekkel megnövekedett mennyiségű szennyezőanyag kerül a levegőbe, és ha még az időjárás is szélcsendes, ködös, nyirkos, magas a légnyomás és a hőmérséklet -3 és +5ºC van minden feltétele adott a szmog, azaz füstköd kialakulásának. A ködben ilyenkor nemcsak vízpára van, hanem a szén- és vegyes-tüzelésből, valamint az autók kipufogógázaiból származó füst, korom, és egyéb anyagok is. - tudtuk meg Szalay Tímeától, a Csalán Egyesület elnökétől.

A füstködnek súlyos egészségügyi következményei is lehetnek, mivel a levegőben szálló por és más szennyezők izgatják a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthatnak ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthatnak el. Emiatt főleg a légúti érzékenységgel és keringési zavarokkal küszködők, a csecsemők, a gyermekek és időskorúak a legveszélyeztetettebbek.

Használjuk kevesebbet az autónkat, korlátozzuk a vegyes tüzelőanyagú fűtést (erre az önkormányzat kötelezhet is bennünket), az arra érzékeny csoportok tartózkodjanak minél kevesebbet a szabadban és várjuk közösen a felszabadító szelet, amely majd kisöpri a szennyezőket, tanácsolják a Csalán Egyesület munkatársai.