Bándi László helytörténeti kutató egy manapság kevésbé ismert, ám jelentős tudományos sikerekkel rendelkező tanár, Róth Gyula erdőmérnök munkásságát ajánlotta figyelmünkbe.

- Mit tudhatunk Róth Gyuláról?

- 140 éve, 1873. szeptember 26-án Sopronban született a mezőgazdasági tudományok későbbi doktora. Alsó- és középfokú iskoláit szülővárosában végezte, majd 1898-ban a Selmecbányai Akadémián szerzett erdőmérnöki oklevelet. A munkát a Lugosi Állami Erdőgazdaságban kezdte, ahol 1890-től a Görgényszentimrei Erdőőri Szakiskolában tanított. Tanári munkája mellett a Szabédi Erdészeti Kísérleti Telepet is vezette. 1904-től Selmecbányán, az Erdészeti Kísérleti Állomások Központjában dolgozott. 1917-ben erdő-tanácsosi, két év múlva erdő-főtanácsosi címet kapott. 1919 és 1959 között a Soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán volt tanár.

- Hogyan köthető a munkássága Veszprém megyéhez?

- Az erdőművelés tudományának kutatója, a Bakony erdőgazdálkodásának fejlesztője is volt. 1926-ban a farkasgyepűi bükkösökben nagyszabású természetes felújítási kísérletbe kezdett. Sokat fáradozott a szentgáli tiszafás védelmén. 1949-ben Zirc-Szarvaskút környékén, nagy területen szálaló erdő kialakításával kísérletezett. Róth Gyula az ország más területein is új faosztályozási, állomány-felújítási és szálalási eljárásokat dolgozott ki, valamint külföldi fafajokat honosított meg. Kétszáznál több tanulmánya jelent meg. Munkásságáért 1955-ben Kossuth-díjat kapott. Roth Gyula 1961-ben Sopronban hunyt el.

(A MÉZ Rádió adása 2013. szeptember 29-én)