Endrődi Sándor költőt, tanárt és szerkesztőt - aki 164 éve, 1850. január 16-án született Veszprémben - Bándi László helytörténész-tanár mutatta be.

- Születésekor milyen néven jegyezték be az anyakönyvbe?

- A törvényszéki bíró édesapja nevén Kupricz Sándornak. Mivel a család Endrődi nemesi előnevet viselt, ezért vette fel 1916-ban az Endrődi nevet.

- Mit tudunk iskoláiról?

- A gimnázium első két osztályát Veszprémben végezte, majd két évig Nagyszombatban járt. „Csodagyereknek” tartották. Ezt követően Veszprémben a piaristáknál, Kecskeméten, ezután Székesfehérvárott a cisztercieknél tanult. A Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmával kiírt pályázaton díjat nyert ódájával, melyet a megyeháza dísztermében maga adta elő. Innen Pozsonyba került, majd Pesten a királyi katolikus gimnáziumban folytatta középiskolai éveit. Az érettségi vizsgán matematikából megbukott. Bánatában Balassagyarmaton rövid ideig színésznek állt. Az 1868. októberi pótvizsga helyett Berlinbe és Lipcsébe utazott irodalmi és esztétikai előadásokat hallgatni.

- Endrődi Sándornak mikor adta közre az első versét?

- Már 1868-ban megjelent az első verse a Nefelejts című fővárosi lapban. Irodalmi, újságírói munkáiból próbált megélni. Külföldi útjáról is rendszeresen küldte írásait a hazai lapoknak.

- Végül hol érettségizett le Endrődi Sándor?

- Pápán szerzett érettségit, majd Pesten az újságírást választotta. Munkatársa volt a Baloldal, a Fővárosi Lapok című folyóiratnak, később főmunkatársa a Szépirodalmi Közlönynek. Tucatnyi egyéb lap is közölte publicisztikáit. Önálló és másokkal közös fordításokat szintén végzett.

- Endrődit a munkája főleg Pesthez kötötte?

- Igen, ugyanakkor a fővárosból gyakran utazott haza Veszprémbe. Nyarait jobbára a Balaton mellett töltötte. 1874-ben a távoli rokon és apai barát Écsy Lászlónál vendégeskedett Balatonfüreden. Itt ismerte meg először reménytelennek tűnő szerelmét, Écsy Antóniát. A szőke hajú, hideg szépség hét éven át volt ihlető múzsája. Első verseskötetének, a Tücsökdaloknak a versei sem hatották meg Écsy Antóniát. Szerelmük történetét a Másodvirágzás című novellájában örökítette meg Endrődi Sándor. Kínjai enyhítésére Olaszországba, majd az Északi-tengerhez utazott. Hazatérése után azonban Écsy Antónia boldogan fogadta.

- Ekkor megnősült Endrődi Sándor?

- Házasságkötésüket gátolta Endrődi bizonytalan anyagi helyzete, egzisztenciája. A tanári pályára szánta el magát, ezért a kolozsvári egyetemen hallgatott történelmet, irodalmat és pedagógiát. 1880-ban szerezte meg a középiskolai tanári oklevelét. 1880. szeptember elején nevezték ki a Nagyváradi Állami Főreáliskola magyar nyelv és irodalom helyettes tanárává. Tanári munkája mellett könyvtáros, jegyző és az iskolai Petőfi Ifjúság Önképzőkör elnöke volt. 1880. november közepén nősült, ifjú nejét Váradra vitte. Lelkes tanári munkája hatására alig egy év múlva rendes tanárrá nevezték ki Endrődi Sándort. 1882 februárjában a Kisfaludy Társaság rendes tagjává választották Paulay Edével és Mikszáth Kálmánnal együtt.

- Nagyváradon írói tevékenységet is folytatott?

- Nagyváradi éveiben jelentek meg máig forrásértékű irodalomtörténeti tanulmányai Dugonics Andrásról, Kölcsey Ferencről, Balassa Bálintról és Ányos Pálról. 1882-ben adták ki tökéletes tartalmi-formai hűségű Heine-fordításkötetét. Két év múlva Balatoni ég alatt című /Bp., 1884/ novelláskötetével jelentkezett, melyben tóparti emlékeit dolgozta fel. Endrődiék több szállal is kötődtek Veszprém megyéhez: Alsóörsön nyaralójuk és szőlőjük volt, ahol nyaranta sok időt töltöttek. Az 1870-1880-as években gyakran járt Endrődi Sándor Balatonfüreden. Jó barátság fűzte Némethy Ernőhöz és Mihálkovics Tivadarhoz, Jókai Mórhoz és feleségéhez. A tó és a táj őszinte szeretete költőivé hangolta prózáját. Szerkesztője volt a Petőfi Könyvtár és a Petőfi Album, valamint a Magyar Hölgyek Életrajza című, Pozsonyban megjelenő 20 kötetes sorozatnak. Endrődi Sándor munkája a tragikus sorsú költőfeleség Petőfiné, Szendrey Júliáról szóló megbocsátó írás. Méltatta Szendrey Júlia alig ismert költészetét is. A Petőfi Társaság a Duna-parti Petőfi-szobor felállítása alkalmával ódapályázatot hirdetett, melyet Endrődi ódája nyert meg és az 1882. október 15-ei szoboravatási ünnepségen nyílt színi tapsot aratott. Endrődi az ünnepségen találkozott Veszprém megye küldöttségével, amelyet Fiáth Ferenc főispán vezetett. Nagyváradon tanulmányt is írt Petőfiről, amely 1887-ben jelent meg a városban. Endrődi felismerte: Petőfi fellépése új korszak kezdetét jelentette a magyar költészetben.

- Mit tudunk a családjáról Nagyváradon?

- 1885 végén fél év alatt eltemették négyéves lányukat és 3 éves fiukat. Két kisfiuk volt még. 1889-ben feleségét, a „tiszta, tündöklő alakot” veszítette el. Az 1890-91. tanévben Endrődi is megbetegedett, lemondott tanári állásáról és a családjával a fővárosba költözött.

- Mikor jöttek el Nagyváradról?

- 1892 augusztusától Budapesten az Országgyűlési Napló a szerkesztője volt. 1893-ban Heine legnagyobb hatású művének, a Dalok könyvének a fordításával jelentkezett. 1895-ben a Magyar költészet kincsesháza című antológiát adta ki. A több mint 1500 oldalas munkát a „magyar tanulóifjúság és család használatára” szánta. A Kuruc nóták című kötetével a millennium varázsában korrajzot készített, melyért az Akadémia levelező tagja lett. Harminc éves írói jubileumára 1898-ban négy kötetben jelentették meg verseit. 1900-ban a Századunk magyar irodalma képekben című művét az Athenaeum megbízására írta. 1902-ben Isten felé című verseskötete jelent meg, 1905-ben a Bokréta a magyar népköltés java termékeiből címmel adott ki „segédkönyvet”. 1906-ban Endrődi országos útra indult, hogy Petőfi relikviákat gyűjtsön. 1907-ben a Petőfi Társaság örökös elnökének választották. 1909-ben a budapesti Petőfi Ház ünnepélyes felavatására Dalaim címmel néhány Petőfi verset tartalmazó minikönyvet adott ki. Az Anakreóni dalok 1910-ben jelentek meg. 1911-ben hagyta el a nyomdát Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 című hatalmas munkája, amellyel a máig érvényes Petőfi-kutatást alapozta meg. Endrődi adatta ki több méltánytalanul mellőzött irodalmár művét.

- Mikor hunyt el Endrődi Sándor és hol nyugszik?

- 1920. november 7-én hunyt el. Jeles emberhez méltóan az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel és díszsírhelyet kapott a fővárostól a Kerepesi temetőben. 1923-ban országos bizottság alakult Endrődi síremléke ügyében, melynek elnökei között találjuk Klebelsberg Kunót, társelnökei között dr. Óvári Ferencet.

- Hogyan ápoljuk Endrődi Sándor emlékét?

- Veszprémben 1913-ban, még életében utcát nevezetek el róla. 1996. január 15-én a Szabadság tér 15. számú ház falán, a volt szülőháza helyén, avatták fel emléktábláját. 2005. január 15-én leplezték le mellszobát az Endrődi-lakótelep 57.számú háza előtt, Raffay Béla szobrászművész alkotását, ahol évente emlékünnepséget tartanak. Balatonfüreden utca, Alsóörsön utca és iskola vette fel a nevét, a falu központi részén található parkban helyezték el mellszobrát. Az iskolában emléktáblája, az alsóörsi parkban emlékműve van, Csiszár Gyula bronzplakettjével. Budapesten a II. és XVIII. kerületben neveztek el utcát Endrődi Sándorról.

(A MÉZ Rádió adása 2014. január 19-én)