Bándi László tanár-helytörténeti kutató a MÉZ Rádióban vasárnap Ruszek Józsefet, a 235 éve, 1779. március elsején Pápán született filozófust, nyelvészt, írót és kanonokot mutatta be.

- Pápán és Győrben végezte iskoláit, majd Veszprémben és Pozsonyban a teológiát tanult - ismertette a polihisztor életpályájának kezdetét Bándi László. - 1802-ben Székesfehérvárott szentelték pappá.

- Mi volt a pálya következő állomása?

- Veszprémben lett szemináriumi felügyelő, püspöki levéltáros és szentszéki jegyző. 1813-ban avatták doktorrá.

- Később Zala megye történetében bukkan fel a neve...

- Ruszek József 1814-től Keszthelyen plébános és hahóti apát. Festetics György a keszthelyi Helikon szervezésekor benne találta meg egyik legönzetlenebb munkatársát. 1818-ban Helikon címmel, az 1817. februári Helikonon elhangzott magyar nyelvű versekből önálló kötetet adott ki, amelyben az előszónak is egyik társszerzője. Nyomtatásban néhány üdvözlő verse, egyházi beszéde és bölcseleti műve jelent meg. Később Somogy és Zala vármegye táblabírájává választották.

- Mikor került vissza a Balaton felvidék fővárosába?

- 1834-től Veszprémben kanonok. A Kazinczy vezette nyelvújítás ellenfele, a dunántúli ortológusok egyik vezére, aki segítette a Mondolat közrebocsátását. Pápán közterületnév őrzi emlékét. Ruszek József Veszprémben hunyt el 1851. november 9-én.

(A MÉZ Rádió adása 2014.március 9-én.)