A szerdán 450 szavazattal, 132 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás a júniusi plenáris ülésszakon lezajlott vitát zárja le.

Az állásfoglalás szerint a Magyarország által a társaságiadó minimum szintéjről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket [...] már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban", ezért a Parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának".

Az állásfoglalás arra biztatja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal" és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak".

Ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az Uniónak meg kell fontolnia az alternatív lehetőségek, többek között a megerősített együttműködés használatát, vélik a képviselők.

A képviselők kijelentik, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, mivel nem képesek hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést, aláássák az egységes piacot, és miattuk a kis- és középvállalkozások elfogadhatatlan versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben.

A képviselők emlékeztetik a tagállamokat, hogy az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalás[ra]" és „lojális együttműködés[re]" van szükség, ahogy az az uniós szerződésben is szerepel.

A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kellene a minősített többségi szavazásra való áttérést, a Bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.