Az aradi tizenhárom kivégzett tábornokra emlékeztek a hétvégén. Veszprémben. A városi önkormányzat által szervezett megemlékezés helyszínére a Török Ignác útra, fáklyásmenet indult a Városi Művelődési Központ előtti térről. A megyei levéltár melletti, a Török Ignác úton lévő 1848-49-es emlékműnél már sokan várták az emlékező menet résztvevőit.

Az ünnepségen megjelenteket Némedi Lajos alpolgármester köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a magyar szabadságharc ügye mellett nagyon sok nemzet katonája állt ki. Olyanok, akik magyarul sem tudtak, származásuk szerint németek, örmények, szerbek, horvátok, osztrákok voltak, de lélekben és a tetteikben kitartottak a magyar ügy mellett.

Az alpolgármester kérte a jelenlévőket, hogy ezeket a nagyszerű katonákat soha ne feledjük el, mert Magyarország függetlenségéért fogtak fegyvert és haltak meg. Némedi Lajos a továbbiakban felsorolta a 13. vértanú nevét.

Az ünnepi beszédet Gy. Lovassy Klára nyugalmazott múzeumigazgató, mondta. Beszédében hangsúlyozta, hogy az elfáradt, lerongyolódott magyar seregek 1849. őszére az egyre nagyobb, a cári seregekkel megerősített túlerővel szemben már nem bírták a nyomást. Aradnál szinte az egész vezérkar fogságba került.

A honvéd tábornokok azonosan vallottak és igyekeztek elkerülni a felségsértés bűntettét, kitartottak a mellett, hogy őket kinevezték ezekre a posztokra és ezért felesküdtek a magyar alkotmányra. A császár különösen dühös volt a tábornokokra azért, mert az orosz csapatok előtt tették le a fegyvert és nem az osztrákok előtt, így a tábornokok sorsát Ferenc József, a kegyetlenségéről híres Haynau táborszernagy kezébe tette.

Haynau ezt követően kijelentette: „A lázadó vezéreket fel fogom köttetni és minden tisztet agyon lövetek, akik a vezetőiket kiszolgálták..…Én vagyok az a ember, aki rendet fog tenni..” Ebben az időben példátlan dolog volt az, hogy egy vezérkari tisztet felakasszanak, ezt a törvény szerint eddig csak a gyilkosokkal és a fosztogatókkal tették meg.

A múzeum igazgató a beszéde második felében a tizenhárom honvéd tábornok életének fontosabb részleteivel és az utolsó, a felakasztásuk előtti mondataival foglalkozott.

Az ünnepség végén a pártok, társadalmi szervezetek, valamint a honvédség képviselői az emlékmű talapzatán elhelyezték a megemlékezés virágait.