Beszélgetés a szegénységről
A „Felesleges emberek” címmel meghirdetett rendezvény bevezető előadásában Ferge Zsuzsa a napjainkra kialakult helyzet okait feszegette. Megítélése szerint ez nem egy történelmi eseményhez – nevesül Trianon – köthető, hanem a folyamatokat kell vizsgálni. A szociológus szerint elegendő, ha a rendszerváltástól vizsgáljuk a folyamatokat, akkor is megkaphatjuk választ az elszegényedés kérdésére.
A rendszerváltás volt szerinte az a történelmi pillanat, amikor a sorsunkat illetően magunk dönthettünk úgy, hogy nem volt külső nyomás a rajtunk. Ekkor választ kellett arra adni, hogy mi legyen az állami vagyonnal, mit tehetünk a rosszul működő állami vállalatokkal és a veszteséges termelőszövetkezetekkel. A spontán privatizáció már a rendszerváltást megelőzően elkezdődött és ma már elmondható, hogy a magyar privatizáció nagyon önző módon ment végbe, jelentős értékek kerültek fillérekért magán kézbe.
A professzor asszony szerint a legnagyobb baj az volt, hogy a változások során az 5 millió munkahelyből 1 millió elveszett. Ez a közel 1 millió ember az önző elit számára feleslegessé vált. Így alakult ki egy döntő többségében falusi szegény réteg, akiknek a helyzetét sem az akkori, sem a mostani politika nem akarta megoldani. Ma már látható, hogy ezért a kialakult helyzetért senki nem vállalja a felelősséget. A kilencvenes évek elején beindított szociális szövetkezések, amelyek a piac hiányait kihasználva termeltek volna, vagy végeznének társadalmilag hasznos szolgáltatást, ezt a helyzetet jól tudnának kezelni.
A segítség a szerveződéshez akkor elmaradt és mára már a harmadik generáció nevelkedik úgy fel, hogy nem látja a szülőket reggel dolgozni menni.
A közmunka rendszere ezt a problémát nem oldja meg – jelentette ki Ferge Zsuzsa. Magyarországon ma teljesen elfogadhatatlan az, hogy az állam különböző hivatkozásokkal teljesen nyíltan beavatkozik az emberek magánszférájába és magánéleti feltételek teljesítéséhez köti a munkavállalás lehetőségét. Sajnos nincs benne a magyar gondolkodásban az, hogy az emberekben van egy méltóság, amit a magánszférában mutat csak meg és ezt tisztelni kell.
A jelenlegi kormányzat a segélyek csökkentésével, akarja a költségvetési problémáit megoldani. A tendencia az, hogy a szociális rendszerek támogatásától vonnak el összegeket. A professzor asszony szerint nem lehet azt pontosan megmondani, hogy mennyien élnek ma szegénységben. Bizonyos dolgok nem mérhetők, mert nem lehet azt tudni, hogy ténylegesen milyen szükséglet hiánya jelent problémát a családoknál. Egyes becslések szerint 5 millió lehet azoknak a száma, akik szegénynek mondhatók. Ebből 500 ezer lehet azoknak a száma, akik rendszeresen éheznek.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a napjainkban a hagyományosan középrétegbe tartozóknál egy megbillenés jelentkezik. Ugyanis a munkahely elvesztése miatt az élet bizonytalanná vált. Sajnálatos az, hogy napjainkra a munka megtartása nem a szakmai hozzáértés, hanem a politikai álláspont függvénye. Félelem van az emberekben, mert egy rossz megnyilvánulás és örökre elveszti az egzisztenciáját.
Ferge Zsuzsa szerint közben az idő elteltével a vagyoni különbségek, az egy százalék gazdag és az ötven százalék szegény között rohamosan nő, ami egy nagyon torz társadalmi szerkezet kialakulása felé viszi az országot!
A rendezvény a résztvevők részéről felvetett kérdések megválaszolásával folytatódott.
Közben a résztvevők megemlékeztek arról is, hogy október 17. a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja.