Az ismeretlen Gizella
A királyi udvar és kísérete a Kossuth utcában állt össze a felvonuláshoz, közben a menetben résztvevők a Posta előtti téren bemutathatták tudásukat a programra érkező vendégeknek.
A Szentháromság téren felállított színpadon Ugron Zsolna író mondott ünnepi beszédet. Beszédében Boldog Gizella személyének állított emléket azzal, hogy kérdések sokaságával világította meg a királynő személyének ellenmondásait. Ki is volt Gizella valójában és miért fontos tudnunk azt, hogy milyen is volt valójában? – tette fel a kérdést.
A kegyes királyné, vagy egy rosszindulatú vipera? Vannak részigazságok, amelyek a személyét illetően a krónikákból kiolvashatók, de ezek sem oldják fel a Gizella körüli ellentmondásokat.
Férjét, Szent Istvánt az utókor jobban megismerheti az intelmeiben megfogalmazott életbölcsességeiből.
Gizella, aki az akkor élő emberek számára egy ismeretlen országból érkezett, meg kellett küzdenie a számára szokatlan környezettel. Az idegen királynőnek az országban élők szokásait, hagyományait meggyőződése ellenére is el kellett fogadnia. A ma embere miért is tisztelje Gizellát és melyik személyiségét őrizzük meg az emlékeinkben? Az író szerint ezt mindenkinek magában kell eldöntenie és ehhez az elfogadáshoz kellenek azok a legendák, amelyek az elmúlt évezredben fennmaradtak és ma is élnek.
Az látható, hogy Veszprém városa ezer éven át őrizte Gizella szellemiségének örökségét, ami az itt élőknek napjainkban is erőt ad és egyben a jövő fejlődésének lehet a záloga.
Az ünnepi beszédet követően került sor a Gizella-díjak átadására, amelyben Veszprém Város Önkormányzata évente három olyan személyt részesít, akik a város szellemi, művészeti életében, az épített és természeti környezetében, valamint a sport területén kiemelkedő, a város hírnevét öregbítő teljesítményt nyújt.
2019-ben Gizella Díjban részesültek:
Rácz Katalin, a Veszprémi Hétdomb Egyesület elnöke,
Trócsányi Gergely, a Hollywoodo zenekar frontembere,
Zeitler Gusztáv, középiskolai tanár, a 126. számú Szent Imre cserkészcsapat parancsnoka.
