Búcsú egy európai államférfitól
Hétfőn, Budapesten több ezres tömeg jelenlétében búcsúztatták el Horn Gyula egykori miniszterelnököt, az MSZP meghatározó egyéniségét, elnökét.
A Horn család tagjait, a megjelent politikai vezetőket és a diplomáciai testület tagjait Szalóczy Pál köszöntötte.
A moderátor ezt követően bemutatta Horn Gyula életének és munkásságának legfőbb állomásait. Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten. Fiatal diplomás közgazdászként az első munkahelye az akkori Pénzügyminisztériumban volt. 1959-ben került át a Külügyminisztériumhoz, előbb Bulgáriában, majd Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. 1985-ben került vissza a Külügyminisztériumba és 1989-ben a Németh Miklós vezette kormányban, külügyminiszteri kinevezésre került. Ebben az időszakban került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.
Nevét külföldön elsősorban a keletnémet menekültek előtti, 1989. szeptemberi határnyitásban játszott szerepe tette ismertté. 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilvánossága előtt jelképesen átvágta a műszaki határzárat. Ez az esemény vált később a vasfüggöny elbontásának látványos jelképévé.
Horn Gyula jelentette be azt is, hogy 1989. szeptember 11-től, a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni.
A rendszerváltás magyar politikusai közül elsőként vetette fel Magyarország lehetséges NATO- tagságának kérdését és az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségességét. Munkásságát külföldön nagyon sok és jelentős kitüntetéssel ismerték el. Többek között megkapta a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét, majd első magyarként a legrangosabb európai díjat, a Károly díjat, 1994-ben az Arany- Európa díjat. Egyedülálló módon már életében utcát neveztek el róla a németországi Wertheim városában.
A búcsúbeszédet Katona Béla, az országgyűlés egykori elnöke tartotta.
Katona Béla beszédében kiemelte – Horn Gyula miniszterelnökként is megmaradt egyszerű embernek lenni. Egy ember maradt sokunk közül. Nem lett földbirtokos és nem lettek gyárai, még azt is visszautasította, ami járt volna neki. Így üzent a ma politikusainak.
Nehéz helyzetből indult, szülei a 30-as évek nehéz sorsú proletárjai közé tartoztak. Édesapját a politikai nézetei miatt agyonlőtték és ettől kezdve számára a baloldali értékek felvállalása volt az egyedül választható alternatíva. Ez ösztönözte őt arra, hogy a tanulmányait a Szovjetunióban végezze el.
Horn Gyula már a nyolcvanas évek közepén látta, hogy Magyarország jövője azon múlik, hogy be tudjuk-e fejezni a hidegháborút és az ország „komphajója” képes lesz-e kikötni a nyugati partokon. Ő volt az – hangsúlyozta Katona Béla – aki először érvelt Magyarország NATO- hoz történő belépése és az Európai Unióhoz való csatlakozása mellett. Ezzel párhuzamosan, 1990-ben a rendszerváltás idején szükségét látta az igazi baloldali párt kialakításának. Egy olyan pártnak, amelyik a kisemberekért áll ki, azért, hogy ezek a szegény emberek a lehetőségek függvényében jobban élhessenek.
Katona Béla kijelentette – a rendszerváltás óta, ő volt az egyetlen miniszterelnök, aki jobb állapotban adta át az országot, mint ahogy átvette! Az országnak nem ellenségeket, hanem barátokat szerzett! Az igazi politikus az – hangsúlyozta – aki nem csak az ellenzékben beszél a demokráciáról, hanem ha a hatalomra kerül, akkor is be tudja tartani a demokrácia alapvető szabályait!
A szónok külön megemlítette azt a sajnálatos tényt, hogy Horn Gyula munkáját életében magyarországi állami kitüntetéssel nem ismerték el, ebben a „bánsági bazsarózsa barátja megakadályozta!”
Horn Gyula – fejezte be búcsúbeszédét Katona Béla – egy sikeres ember és államférfi volt, aki sokat tett a hazájáért, Magyarországért, de egész Európáért is.
A beszédet követően Kulka János Kossuth- és Jászai Mari díjas színművész, Füst Milán Este van - című versét mondta el.
A következő búcsúbeszédet Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tartotta. Az elnök kijelentette – a mai napon egy nagyszerű embertől búcsúzunk, aki az európai közösség jelentős személyisége is volt. Ennek az embernek a bátor cselekedete tette lehetővé – hangsúlyozta – hogy a mesterségesen szétszakított Európa újra eggyé válhatott.
Ez az ember azt üzente Európának, hogy hozzátok tartozunk és Európa erre azt felelte, hogy magyarok ti hozzánk tartoztok! A temetése napján ideje lenne ezen az üzenetén elgondolkodni, hogy volt idő amikor Európa szétválasztatott. Itt az ideje annak, hogy Európa újra egyesüljön!
Az utolsó búcsúbeszédet Hans-Dietrich Genscher, az NSZK egykori külügyminisztere mondta. Hangsúlyozta, hogy a német nép együtt búcsúzik a magyarokkal Horn Gyulától, aki nagy felelősséget vállalt magára a változások idején. A vasfüggöny megnyitásával a humánum, az emberek szabad kiutazása mellet döntött. Ami 1989-ben Magyarországon elkezdődött, Berlinben a fal lebontásával teljesedett be. Ezt a tettét a németek soha nem fogják neki elfelejteni. Ezért hozott köszönetet ide a temetésre a német kabinettől és a néptől egyaránt.
„Horn Gyula barátom neve nálunk, Németországban soha nem merül feledésbe!” fejezte be beszédét a volt külügyminiszter.
A végtisztesség megadását Mesterházy Attila, az MSZP elnöke kezdte meg, majd következtek a volt miniszterelnökök és végül a jelenlegi miniszterelnök. Orbán Viktor sírhoz történő menetelét a tömeg egy része hangos nem tetszésnyilvánítással fogadta.
A temetést követően a koszorúk elhelyezése, majd a Szózat és a végén, az IL Silencio hangjaival zárult a gyászszertartás.
A szertartás végén, a család és a külföldi diplomaták elmenetelét követően a temetésre érkező szimpatizánsok hajtottak fejet Horn Gyula sírjánál.
