A Miniszterelnökség közölte, "hogy az olyan nemzetstratégiai kérdésekben, mint a rezsicsökkentés, nincsenek olyan 'tabu témák', amelyeket már fel sem lehet vetni. Ilyen téma volt a nukleáris alap befizetéseinek átstrukturálása is. A nukleáris alappal kapcsolatos elképzelés egy szakmai vita egyik felvetése volt".

A Miniszterelnökségen viszont hangsúlyozták, "téves az a megfogalmazás, hogy ezt a kérdést a kormány elvetette volna, mivel erről a kérdésről a kormány nem is döntött, azt kizárólag a média emelte napirendre, nem a kormány".

A paksi egységek 2032–36-ra várható leállására való felkészülés jegyében 1998-tól hívták életre az államháztartáson belül működő Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amelybe a működő reaktorok üzemeltetői éves díjat fizetnek, így spórolva a majdani bezárásra – idézte fel a lap.

A legnagyobb befizető értelemszerűen az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., amely az elmúlt években rendre évi 19-20 milliárd forintot fizetett az alapba.

De az alapból komoly kifizetések is történtek, hisz többek közt jelenleg is zajlik a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának építése, a inaktivitású hulladéktároló helyének keresése, valamint a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése. Így míg 2014-ben a pénzügyi alap megtakarításai 19,6 milliárd forinttal nőttek, tavaly ez az összeg már csak 11,4 milliárd forint volt, idén pedig a tervek szerint az alap vagyona nettó 12,7 milliárddal emelkedhet.

Az alapban 2015. december végén 261,3 milliárd forint volt, ami a napi.hu szerint csak első látásra tűnik sok pénznek, hiszen a készülő tervek szerint a majdani négy paksi blokk lebontásnak költségei 2084-ig elérhetik az 1650 milliárd forintot.

Ennek az összegnek 40 évi működés után alig 15 százaléka áll rendelkezésre.