Újabb történelmi tények Veszprémről

A Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány gondozásában megjelent a „ Veszprémi Szemle” 30. száma, amelyet szerdán az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban mutattak be.
 
 

Újabb történelmi tények Veszprémről

A Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány gondozásában megjelent a „ Veszprémi Szemle” 30. száma, amelyet szerdán az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban mutattak be.
 
 
 
 
 

Újabb történelmi tények Veszprémről

A Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány gondozásában megjelent a „ Veszprémi Szemle” 30. száma, amelyet szerdán az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban mutattak be.

A Kisfaludy teremben megjelent vendégeket Dr. Csiszár Miklós főszerkesztő köszöntötte. A meglátása szerint szinte hagyományt teremtenek azzal, hogy az előző számuk bemutatóján is nagyon nagy meleg volt és ezzel az idei folyóirat bemutatóján is szembesülniük kell.

A témák, amelyek a kiadványban feldolgozásra kerültek az újabb történelmi kutatások eredményeit mutatják be és ezzel még jobban hozzájárulhatnak Veszprém történelmének a jobb megismeréséhez. Már az első értekezés is sok érdekességet tartalmaz. Nagy Balázs Vince, aki a megyei levéltár munkatársa, „ A 18. századi Veszprém történelmi, demográfiai pillanatképe: az 1757. évi veszprémi lélekösszeírás” - címmel írt történelmi visszatekintést.

A fiatal kutató elmondta, hogy történészként már régóta foglalkoztatják a török hódoltsági kor utáni veszprémi állapotok, ezért kezdte el ezt a kutatómunkát. Nagy segítségére volt az a „lélekösszeírás”, amit 1757-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök rendelt el, aminek a papírjai a levéltárban megtalálhatók. A felmérés érintette az összlakosságot, ami akkoriban meghaladta az ötezer főt és mind a 921 veszprémi háztartást.

A püspök célja ezzel a felméréssel az volt, hogy képet kapjanak az akkori mezőváros vallási helyzetéről és ennek ismeretében tudjanak új feladatokat kitűzni a katolikus egyház elé. Ugyanis az érzékelhető volt, hogy a 16. század végére a városban a protestantizmus vált uralkodóvá, mivel az itt élők 85-90 %- a protestáns vallást gyakorolta. Ezt a helyzetet a 18. század végére sikerült úgy megváltoztatni, hogy a lakosok 67%-a már katolikus vallásúnak mondta magát. A kutató az összeírás adataiból több következtetést is levont a város lakosainak akkori életkori összetételére, családszerkezetére, foglalkoztatottságára.

A másik előadás már egy kicsit előre vetítette a 2014-es évet, az első világháború kitörésének 100. évfordulóját. Rainer Pál történész, a 31-es veszprémi honvédek frontra való vezénylésével, a kilátástalannak tűnő Galíciai csatákkal foglalkozott.

Az előadás érdekességét az adta meg, hogy a történész egy kutató csoport közreműködésével személyesen kereste fel azokat a helyszíneket, ahol a szerencsétlen sorsú katonák a kilátástalan harcaikat vívták az orosz csapatok ellen.

A szemle bemutatóján megjelent vendégek, ennek a kutatómunkának az eredményeivel fényképek segítségével ismerkedhettek meg.

A Veszprémi Szemle 30. száma, többek között tartalmazza még Lenner Tibor – Csapó Tamás: Veszprém településföldrajza- című írását. A főszerkesztő szerint iskolai téma lehet, Kolozs Barnabásné: Önképzőköri könyvtár a veszprémi piarista gimnáziumban – című elemzése.

Napjaink aktuális kérdésével foglalkozik Kovács Győző Gyula: Veszprém meteorológiai viszonyai 2012-ben – című írása.

A bemutató végén Dr. Csiszár Miklós főszerkesztő a Veszprémi Szemle új számát jó érzéssel ajánlotta minden olyan veszprémi polgárnak, aki meg szeretné még jobban ismerni a város múltját és történelmét.
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.