A nepszava.hu összeállítása szerint Szócska Miklós egészségügyi államtitkár legutóbb a nemdohányzók védelmében indított népegészségügyi kampányuk indításakor beszélt arról, hogy Magyarországon 18 percenként hal meg valaki a dohányzás következtében, évente pedig harmincezren veszítik életüket valamilyen, dohányzással összefüggő betegségben. A tüdőrákos megbetegedések 90-95 százaléka, míg az összes rákos megbetegedés 30-35 százaléka vezethető vissza a dohányzásra.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Fontos változás, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a dohányzókocsik. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára - biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be.

A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. Az államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására.

A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Jelenleg a vasúti járművek tizenöt százalékán, a száz kilométernél hosszabb távon közlekedő belföldi távolsági vonatokon rá lehet gyújtani. Január elsejével viszont a vasút teljes területén, a pályaudvarokon, a vasútállomásokon, a megállóhelyeken és azok peronjain, valamint az összes személyszállító vonaton is tilos lesz rágyújtani.

Annak érdekében, hogy a januári jogszabályváltozásokra felhívják a figyelmet, a korlátozás által érintett helyeken figyelmeztető táblákat helyeznek el. Ezeken a tiltás mellett feltüntetik annak a honlapnak a címét, illetve azt a telefonszámot is, amelyen a szakemberek a dohányzásról leszokásban nyújtanak segítséget. A telefonszámon azt is jelezni lehet, ha valaki szabályszegést tapasztal.

Állami monopólium lesz az árusítás

Fontos változás lesz az is, hogy az állam kizárólagos gazdálkodási körébe kerül a dohánytermékek kiskereskedelme. A kétezernél kevesebb lakosú településeken legfeljebb egy, e fölött - minden kétezer fő után - egy dohánybolt létrehozását engedné a törvény. Más helyen dohányterméket nem lehetne forgalmazni.

Másrészt, az állam - koncessziós szerződéssel - a dohánytermék kiskereskedelmét olyan személyek - elsősorban családi kisvállalkozások - számára engedné át, akik hosszú távon kívánnak megélni a dohánytermékek kiskereskedelméből. Ezért súlyos bírságot, vagy a jogosultság, azaz engedély elvesztését előreláthatólag nem kockáztatnák azzal, hogy a fiatalkorúakat dohánytermékkel kiszolgálják.

Ezeket a követelményeket egyébként nemcsak a hatósági ellenőrzéssel, hanem - a koncessziós szerződés részeként - a polgári jog specifikus eszközeivel is ki lehet kényszeríteni - állítják a javaslattevők. A törvényjavaslat ugyanakkor gondol a dohányosok jogaira, és biztosítja azt, hogy az ország minden településén lehetőség legyen - még ha szigorított feltételekkel is - hozzájutni a dohánytermékekhez.

A kiskereskedelmet jelentősen sújtaná a dohánymonopólium, árbevétel-csökkenésre és elbocsátásokra számítanak az érintettek - derül ki a Füstölgők Társasága felméréséből.

Pénteken önálló képviselői indítványként a Parlament elé került a dohánymonopóliumról szóló törvénytervezet. Az ezt megelőző híradások hatására a Füstölgők Társasága 111 kiskereskedőt kérdezett meg arról az elképzelésről, mely szerint 2013-tól állami monopóliummá válhatna a dohánytermékek kereskedelme.

A Társaság arra kereste a választ, hogyan vélekednek erről az érintettek. A megkérdezett kiskereskedők háromnegyede számára a dohánytermékek árusítása fontos bevételi forrás. Túlnyomó többségük (81,1%) árbevétel csökkenésre számít a szabályozás bevezetése esetén. A válaszadók egyharmada (33,3%) számol elbocsátással, mivel a termékek kiesésével kevesebb eladóra lehet szüksége. Az üzletek 15,3 százalékánál a dohányáruk nélkül az üzletet várhatóan be kellene zárni a forgalom drasztikus csökkenése miatt.

A Füstölgők Társasága attól tart, hogy az elképzelés tovább nehezítené dohányos társadalom életét, és véleménye szerint nem érné el az indoklásban megnevezett célkitűzést, vagyis a kiskorúak dohánytermékhez jutásának visszaszorítását.

A dohányosoknak a gyógyszer is drágább lesz

Az októberben nyilvánosságra hozott, a gyógyszer- támogatási rendszer átalakítását érintő javaslat megteremtené a "beteg-együttműködés" jogszabályi fogalmát, így a - miniszteri rendeletben meghatározott - gyógyszerek alkalmazása esetében a páciens életmódja, illetve gyógyszerszedési hajlandósága is függvénye lehet a támogatásnak. Ennek megfelelően például a túlsúllyal küszködők és a dohányosok drágábban juthatnak gyógyszereikhez.

Nem tudni viszont, hogyan bizonyítható, hogy valaki dohányzik - mutatott rá Kertai Aurél háziorvos. "Ha a páciens bejön a rendelőmbe és érzem, hogy füstszag lett, akkor teszek egy fekete pontot a kórlapjára?. Én viszont nem akarok az állam spiclije lenni" - fogalmazott.