Újabb Árpád-kori sírcsoportra bukkantak Orosháza határában földmunka közben, a régészeti munkálatok pénteken elkezdődtek, az előzetes felmérések szerint mintegy hatvan-nyolcvan épen maradt sírt tárnak fel - tájékoztatta az MTI-t az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója.

Rózsa Zoltán elmondta: a sírok 20-30 méterre találhatók attól az Árpád-kori településtől, amelyet Orosházán 2006-ban tártak fel. A mellékletek (ékszerek, egyéb tárgyak) nélküli, padmajos sírok a Kárpát-medencében egyedülálló temetkezési formát jelentenek. Különleges rituáléra utal az is, hogy a holttesteket a kiásott sír hosszanti oldalfalába vájt mélyedésbe fektették, a fejet déli irányba tájolták, hasonlóan ahhoz, ahogy muzulmán népek temetkeztek.

Orosházán először 1997-ben bukkantak néhány épen maradt padmajos sírra, majd 2012-ben ugyanitt egy 20-30 sírból álló csoport került elő, a most feltárás alatt álló az eddigi legnagyobb sírcsoport az Árpád-kori temetőből.

A múzeum igazgatója a feltárt sírok jelentőségéről szólva kiemelte: mindezek újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy Orosháza területén az Árpád-korban virágzó élet volt. A 2006-ban feltárt Árpád-kori település területén megmaradtak az épületalapok, a korabeli eszközök. Több ezer állatcsont került elő, mindegyik kérődző állat csontja volt. A régészek arra a következtetésre jutottak a Hiradó.hu cikke szerint, hogy iráni eredetű káliz népesség élt az Árpád-korban Orosházán. A kabarok népcsoportjához tartozhattak és a Kazár Birodalomban csatlakozhattak a honfoglaló magyarokhoz.