A jánosházi születésű Zsolnay Dávid római katolikus püspök 203 évvel ezelőtt, 68 éves korában hunyt el Veszprémben. 1766-ban szentelték pappá.

- Zsolnay Dávid hogyan került Veszprémbe?

- Bajzáth József püspök 1777-ben hozta magával Veszprémbe - kezdte az emlékezést Bándi László tanár, helytörténeti kutató. - Általános püspöki helynöknek nevezte ki, majd 1779-től címzetes apát és apostoli főjegyző volt.

- Milyen érdemeit jegyezhettük fel?

- A veszprémi káptalan követe volt több országgyűlésen, ahol izzó hazafiságával és kiváló szónoki felkészültségével magára vonta II. József császár figyelmét is. 1801-ben nagypréposttá nevezték ki.

- Zsolnay Dávidot mikor szentelték fel veszprémi püspökké?

- 1806-ban. Érdekességként kell felidézni, hogy Zsolnay Dávid 1800-ban alapította a róla elnevezett és a veszprémiek által is ismert Davidikum árvaházat, amely közel másfél évszázadon át sok szegény tanulónak adott otthont a továbbtanuláshoz. Ő maga 13 ezer ezüstforint készpénzt, a hagyatéka elárverezéséből befolyó összeg egynegyedét, arany- és ezüstpénzeit, valamint kápolnáját rendelte az alapítványnak, úgyhogy 1810-ben bekövetkezett halálakor 300 ezer ezüstforint állt a magasztos cél rendeltetésére.

- Még más is köthető Zsolnay Dávid püspökhöz?

- Lelkes támogatója volt az irodalomnak, így támogatta Révai Miklós: Elaboratio grammatica hungarica című művének a megjelenését. 1788-ban a Benedekhegy déli sarkán Szent Flórián-szobrot állíttatott fel.

- Elhunyta után hol temették el?

- Zsolnay Dávid a veszprémi Szent Mihály-székesegyház sírboltjában nyugszik.

(A MÉZ Rádió adása 2013. augusztus 18-án)