Veszélyben Veszprém ivóvíz bázisa
Hartmann Ferenc, az MSZP önkormányzati képviselője arra hívta fel a a figyelmet, hogy Veszprém Megyei Jogú Város legutóbbi Közgyűlésén interpellációt nyújtott be, és azt kérte a polgármestertől, hogy a következő Közgyűlés tűzze napirendre a márkói murvabánya ügyét és nézzék meg azt, hogy az önkormányzat hogyan tud beavatkozni a veszprémi vizbázis védelme érdekében.
A képviselő hangsúlyozta, hogy szükség van erre a védelemre, mert számos civil szervezet követi az ottani történéseket és napjainkra több dokumentummal rendelkeznek a helyzet súlyosságát illetően. Az illegális hulladéklerakások miatt rendőrségi feljelentéseket is tettek, de ezekben érdemi lépések nem történtek.
A polgármester erre azt válaszolta, hogy „túldimenzionálom a problémát”, ő megbízik a kormányhivatal döntésében. A képviselő nem ért egyet a polgármester válaszával, aki szerinte alábecsüli a veszélyt. A márkói murvabányába kamionszámra lerakott, majd sürgőséggel betakart ismeretlen eredetű hulladék jelentősen veszélyezteti a térség, és ezzel Veszprém vízbázisát, mivel nyitott karsztos területről van szó.
A politikus szerint a veszprémi önkormányzatnak lépéseket kell tennie azért, hogy a kormányhivatal tiltsa meg a körzetben mindenféle hulladék lerakását, és legyen átlátható a bánya további sorsa. Amennyiben ez kevés lesz kezdeményezni fogják a kérdés napirendre tűzését, valamint minden más eszközt igénybe fognak venni ahhoz, hogy a Veszprémben élőket tájékoztassák a veszélyhelyzetről.
Katanics Sándor Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője elmondta, Gyulafirátót városrész önkormányzati képviselőjeként van most jelen, de a látottakból azt érzékeli, hogy a városrésze is érintett a szennyezés veszélyeztetettsége miatt.
A Márkói Tisztavíz Mozgalom tagjai hívták fel a figyelmét a problémára. Ők azok, akik megfelelő módon tudnak erről információt és tájékoztatást adni a térségben élők számára. A képviselő azt kérte a veszprémi média munkatársaitól, hogy segítsék a veszprémiek elé tárni a problémát, ezzel is támogatni a civilek tiltakozását.
A politikus elmondta, hogy a Bakonykarszt Zrt. a Márkói Önkormányzattól kapott információt a murvabányában történt hulladék lerakásról. A kormányhivatal eddig hivatalosan nem kereste meg a céget. A cég által kiadott információ a következő: „A társaság szakembereinek véleménye szerint a bányagödör hulladék hasznosításra történő átminősítése kockázatot jelent a térség karsztvízbázisaira nézve, ezért nem támogatjuk.”
A helyi civilek tiltakoznak a hulladéklerakás ellen és szeretnének elérni azt, hogy a kormányhivatal vonja vissza az előzetes jóváhagyott dokumentációt, ami a civilek által több ponton vitatott határozatot tartalmaz. Ahhoz, hogy az ügyet a hivatal a helyén kezelje, a politikus szerint a nyilvánosság erejére van szükség.
A Márkói Tiszta Víz Mozgalom vezetői nevében Erdősi Ferenc a következőket mondta el: „Néhány éve jelentek meg a kamionok és raktak le a területen idegen eredetű anyagokat. Ezt mi környezetvédők nem vettük jó néven, mert felismertük ennek a veszélyét, ezért elkezdtünk tiltakozni és aláírásokat gyűjteni. Próbáltuk megkeresni a döntéshozókat az önkormányzatoknál, és országos szinten is.
Fórumokat szerveztünk és azt gondoltuk, hogy meg kell szólítani a civileket is, hogy minél nagyobb számban hassanak a döntéshozókra és állítsák le a környezet szennyezést. Mert bármit mondanak a vízbázis a márkói térség igen kényes nyitott karsztjában helyezkedik el. A fórumok mellett éppen ezért szórólapokon tájékoztattuk a veszélyről környéken élőket, és arra biztattunk mindenkit, akinek fontos a családja jövője, meg a környezete, csatlakozzon hozzánk és tiltakozzunk a hulladéklerakó engedélyezése ellen.”
Csejtei Imre, a mozgalom vezetője szerint van egy szakmai része a problémának és ezt szeretné tisztázni. Ez jelenleg egy működő bánya - emelte ki - amelynek hivatalos működési engedélye van 2025 november 11-ig. A probléma ott van, hogy miközben működik most is, és az ezt megelőző másfél évben is fogadott már be illegális hulladékot.
Ezt a tevékenységet az aktivisták levideózták, lefotózták elküldték a kormányzati szervezetekhez. A rendőrségen feljelentést tettek, de ennek a mai napig semmilyen eredménye nincs. Be is tudnának mutatni azt, hogy itt egy illegális lerakó működik, ha a területre beengednének őket, de a bányakapitányság felhívta a figyelmüket arra, hogy ez még működő bányaterület, ezért idegeneknek tilos a bemenet.
A kiadott dokumentumokból az tudható, hogy a bánya tulajdonosa hulladékkezelés címszó alatt itt az elkövetkezendő huszonkét évben egy nagy hulladéklerakót tervez kialakítani. A huszonkét év alatt egymillió hatszázezer köbméter hulladékot terveznek lerakni, ami körülbelül kétmillió tonna ismeretlen eredetű szennyező anyag, és ez napi szinten húsz kamionnyi hulladékot jelentene.
Ismert egy olyan tudományos munka, amelyik azt mondja ki, hogyha valaki ide egy szénhidrogén cseppet erre a dolomitra önt, akkor az percek alatt lejut a mélybe, mert ennek a dolomitnak semmilyen szűrő képessége nincs! Ez egy ilyen ásvány! Ennek megfelelően a kockázata a hulladék lerakásnak igen nagy! A Bakony térségében északkeleti, délnyugati irányba elhúzódó karsztvíz rendszer összefüggő, tehát az esetlegesen bekövetkező szennyeződés jelentős területeken válik érzékelhetővé. Gyakorlatilag a föld felszíne alatt össze vagyunk kötve, itt egy nagy egységet képezünk. Ehhez a hatalmas területhez tartoznak olyan földfelszín alatti vető zónák, amelyek az áramlásokat ütköztetik, elterelik, módosítják, és ezért az esetleges szennyeződést nem lehet csak lokálisan kezelni.
Egész egyszerűen nem értik, hogy ennek ismeretében a hatóság, ahol hidrogeológusnak is kell lennie, hogy engedélyezhette a veszélyes hulladék lerakását. Érdekes még hozzá az, hogy mire szolgál ez az engedély: alumínium elektrolízis, elektromos berendezésből származó hulladékra, kotrási meddő iszapra - a Balatontól kezdve a sárvízen keresztül minden folyó, ami a nitrokémiától elvezette a szennyvizet azok is ide ebbe beletartozhatnak - fizikai kémiai kezelésből származó iszapra. Egyszóval ide lehet érteni az akkumulátor gyárak várható iszap mennyiségét is, valamint a bitumen keverékeket, bontott aszfaltot, amiből rengeteg van.
A civil vezető kiemelte, a karsztvíz a magyar állam tulajdona, egyben a magyar nemzeti vagyon része, ami nem pótolható mással csak úgy, ha valahonnan flakonokban idehozzák. Nem érti, hogy miért kellene ilyen kiadást előidézni, amikor a szükséges vízmennyíség itt van csak vigyázni kellene erre a nagy értékre. A bányászat megszűnésével megvannak a feltételei annak, hogy visszaadják a területet a természetnek- hangsúlyozta.
„Szóval, kérem önöket, hogy ezeket mind így összevetve próbálják azt megértetni a veszprémiekkel - mi már értjük, a márkóiak nagy része is érti - hogy ez milyen óriási feladat és mekkora problémája Veszprémnek. Gondolják meg, hogyha a víz áramlása délnyugatról északkeletre elindul, és érinti a Séd völgyet, akkor teljesen nyilvánvaló az, hogy Veszprém lakossága a szennyezésben érintett lesz.”
Végezetül elmondta, hogy nem akarnak semmi mást, csak azt kérik, hogy a kormányhivatal vonja vissza az engedélyeztetést a hulladék lerakásra, és amikor a bánya 2025-ben befejezi a működését kezdődjön el a rekultiváció. Egyébként pedig büntessék meg a jelenlegi bánya tulajdonost az egyértelmű illegális hulladék lerakás miatt, amit bizonyítani tudnak, ha beengedik őket a bánya területére.