A Kultúra Fővárosának az első félévét értékelték
A tájékoztatón részt vett Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Markovits Aliz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója és Porga Gyula Veszprém MJV polgármestere.
Szentkirályi Alexandra elmondta, hogy a mai napon is több helyszínt kerestek fel, és mindenütt fantasztikus a pezsgéssel találkozhattak. A rendelkezésre álló tények nem csak a szubjektív élményt támasztják alá, de az elmúlt félévben ide látogatók számai is objektíven igazolják az EKF eddigi eredményeit.
Az elmúlt fél év alapján egyértelműen látható, hogy az eltel időszak nagyon jól sikerült, és végig nézve a programokat azt lehet mondani, hogy a félidő után a java csak most következik ezért érdemes lesz a következő hónapokban is ellátogatni a programokra, figyelemmel követni az eseményeket
Kiemelte: látjuk azt, hogy a területi elképzelés nagyon jól sikerült, mert jól tud vele élni a régió és azt gondolja, hogy ez nekünk magyaroknak egy nagy büszkeség, mert egyrészt mi is rá tudunk egy picit csodálkozni arra hogy milyen sokszínű a kultúránk, az épített környezetünk a zenei, irodalmi világunk, ami egyben világszínvonalú is.
A kormányszóvívő az EKF programjaival kapcsolatban elmondta, januárban 25 ezer ember részvételével indult az Európa Kulturális Fővárosa program sorozata, és az azóta eltelt hat hónap alatt csaknem 2200 különböző kulturális esemény 19 műfajban vonzotta az itt élőket és a vendégeket a városba és az EKF évéhez csatlakozott 116 településre.
A hivatalos mérések szerint 230 ezernél több ember vett részt eddig valamelyik kiemelt kulturális eseményen Veszprémben, melyek közül természetesen a nagy események – Megnyitó, Holtszezon Irodalmi Fesztivál, Gizella napok, Felező Ünnep – vonzották a legtöbb látogatót. Az összes résztvevői szám 80%-át a tizenöt, többnapos esemény adta. A hétvégeken a belváros újra megtelt élettel, ami az EKF egyik fő célja volt.
Nemcsak a rendezvények látogatottsága bíztató, hanem a turisztikai adatok is: a belföldi vendég-éjszakák száma csaknem megduplázódott, és 50%-kal több külföldi szállóvendég volt Veszprémben, mint egy évvel korábban. Minden hatodik. vendég külföldről érkezett; sőt a számok igazolják, hogy jobban nőtt az EKF régióban a külföldi vendégforgalom, mint országosan.
Veszprém 2019 óta hivatalosan is viseli az UNESCO Zene Városa, így nem meglepő, hogy minden második esemény zenei műfajú volt; ezt követték a gyermek és ifjúsági, a képzőművészeti, a filmes, majd a színházi jellegű rendezvények.
Veszprémben és a régióban az EKF évre tervezett kulturális infrastruktúra fejlesztések kétharmadát már átadták, így a térség kulturális életét évtizedeken keresztül szolgáló ötven fejlesztést már használhatják az itt élők, vagy a látogatók. A fejlesztésekre összesen 42,7 milliárd forintot fordítottak.
A veszprémi fejlesztések egy új kulturális folyosót hoztak létre, amely az EKF legnagyobb fejlesztésétől, az egykori gyerekkórházból ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központtá alakított épülettől egészen a Várig, illetve a Hangvilláig sorba fűzve számos megújult intézményt.
Ezek között kiemelkedik a Lackó Dezső Múzeum felújítása, a Foton Audiovizuális Centrum kialakítása, a Ruttner-ház - hostel és Várbörtön látogatóközpont fejlesztése, valamint a koncertek népszerű helyszíneként már bizonyított Gyárkert KultúrPark, amelyben a Közösségek kertje installáció jelképezi Veszprém és a 116 település összefogását.
Egy újságírói kérdésre válaszolva Navracsics Tibor miniszter elmondta, hogy ebben az évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik a térségbe látogató külföldi vendégek száma, amelynek az elkövetkezendő időszakra is lesz érzékelhető kifutása. Ennek megfelelően nő a térségben a fogyasztás, ami emeli a központi bevételeket. Az átadott beruházások miatt pedig nőtt az új munkahelyek száma, ami a jövőben is fenntartható.
