Bándi László tanár-helytörténeti kutató ezen a héten a pöstyéni születésű Bárány Jánost, az orvostudományok kandidátusát mutatta be, aki 44 éve Veszprémben hunyt el 1970. február 16-án, 75 éves korában.

- Orvosként hol dolgozott Bárány János?

- Oklevelét 1921-ben a budapesti egyetem orvostudományi karán szerezte. 1917 és 1939 között ugyanott a központi röntgenintézetben hallgató, orvos gyakornok, tanársegéd, majd az Urológiai Klinika röntgenlaboratóriumának vezetője volt. 1939-től 1942-ig Pécsett egyetemi nőgyógyászati-szülészeti, sugárdiagnosztikai feladatokat látott el. 1942-ben magántanári képesítést szerzett, majd a szabadkai kórház igazgatója, röntgen-főorvosa lett.

- Bárány János hogyan kötődött Veszprémhez?

- 1945 és 1970 között a veszprémi kórház röntgen-főorvosa és igazgatóhelyettese volt. Főleg az urológiai röntgendiagnosztika, a vesekövek röntgen-finomszerkezeti vizsgálata foglalkoztatta. Közel száz szakdolgozata és közleménye jelent meg, és több mint 300 szakmai előadást tartott. Részt vett a Magyar Orvosok Röntgenegyesületének szervezésében, amelynek 1935-1939-ben főtitkára volt. 1947-ben megszervezte a Nyugat-dunántúli Röntgenszakcsoportot. Tanulmányai elsősorban a Magyar Radiológia című és más szaklapokban jelentek meg.

(A MÉZ Rádió adása 2014. február 23-án)